Századok – 1981

FOLYÓIRATSZEMLE - Nish; I.: Az önbizalom visszaszerzése - Japán gyarmatbirodalmának elvesztése után 866/IV

866 FOLYÖIRATSZEMLE I. NISH: AZ ÖNBIZALOM VISSZASZERZÉSE - JAPÁN GYARMATBIRODALMÁNAK ELVESZTÉSE UTÁN Az első Japán gyarmat - Tajvan (Formosa) — már 1895-ben létrejött. A következő hódítás Korea volt, amelyet az orosz-japán háborút követően 1905-ben protektorátusnak (hogoken) nyilvánítottak, majd 1909-ben teljesen bekebeleztek. A 1905-ös portsmouth-i szerződésben huszonöt évre bérleti jogot szereztek a Liaotung-félszigetre. Az első világháború idején megállapodást kötöttek Kínával a bérlet kilencvenkilenc évre történtő meghosszabbításáról. A húszas években követett fegyverzetkorlátozási politika a gyarmati terjeszkedést is visszafogta. Ujabb szakasz kezdetét jelentette a Mandzsukuo bábállam felállítása 1932-ben, valamint az ezt követő különböző kínai hódítások. Az utolsó fázis 1941 áprilisában kezdődött, amikor jóváhagyták a nagy déli expanziós tervet. A tcqeszkedési irány megváltoztatása - északiról délire — azt jelentette, hogy a gyarmati terjeszkedésben a kezdeményezést a szárazföldi hadseregtől a haditengerészet vette át. A japánok a villámháborúban meghódított délkelet-északi és kínai területeken ösztönözték a - nem japánellenes - antikolonializmust és i nacionalizmust. A megszállt területek lakóit igyekeztek meggyőzni az „Üj Kelet-Ázsiai Rend" feltétlen előnyeiről. Ε koncepció szerint - amely 1938-ban született - Japán mentette meg e népeket a kolonializmus és a kommunizmus veszélyétől. Teljesen világos volt azonban, hogy pánázsiai lepelbe burkolt agresszív japán imperialista törekvésekről van szó. 1943 novemberében Tokióban a megszállt országok képviselőinek részvételével megtartották az első „Nagy Kelet-Ázsiai Konferenciát". A helyzet sajátosságaira utal, hogy a formálisan antikolonialista jellegű határozatokat angol nyelven hozták. A japánok gazdasági, kulturális jelenlét az ún. „régi birodalomban" (Korea, Tajvan) igen mély nyomokat hagyott, az „új birodalomban" (az 1931 utáni szerzemények) hatásuk felszínes, jelenlétük általában csak katonai jellegű volt. A katonai elem egyébként az egész birodalmi időszakban mindvégig döntő volt. Az 1945-ben bekövetkezett katonai vereség a birodalom azonnali és végleges megszűnését jelentette. A volt gyarmatok elindultak a függetlenné válás útján. Némelyikük indulását megkönnyítette a Japánból (1949-ig) kapott jóvátétel jellegű gép- és nyersanyag szállítás. A birodalomnak - fennállása időszakában — viszonylag kevés ellenzője volt Japánban. Ezzel szemben 1945 után - nyilván a vereség reakciójaként - jelentős antiimperialista és antimilitarista hullám alakult ki. A megszűnt birodalom problémái még sokáig kísértettek (polgári személyek hazatelepítése, évtizedekig a dzsungelekben bujkáló japán katonák). A birodalmi nosztalgia az idősebb nemzedékek jelentős részében még mindig eléggé erős. A birodalmi múlt értékelése még ma is komoly politikai vita tárgyát képezi a jobb- és a baloldal között. Japán az ötvenes évektől kezdve rendezte kapcsolatait a korábbi gyarmati területekkel (Kína esetében ez egészen 1978-ig húzódott), de jelenléte a térségben még mindig elsősorban gazdasagi jellegű, külpolitikájának középpontjában más országok állnak. M. T. (Journal of Contemporary History, 1980. évi 1. szám, 181-197.) A folyóiratszemlét összeállították: Csákvári Ferenc (Cs. F.), Erdődy Gábor (E. G.), Fekete Miklós (F. M.), Heiszler Vilmos (Η. V.), Cs. Kottra Györgyi (Cs. K. Gy.), Menyhárt Lajos (M.), Molnár Tamás (M. T.).