Századok – 1981
TÖRTÉNETI IRODALOM - Donáth Ferenc: Reform és forradalom. A magyar mezőgazdaság strukturális átalakulása 1945-1978. (Ism.: Vida István) 844/IV
844 TÖRTÉNETI IRODALOM DONATH FERENC: REFORM ÉS FORRADALOM A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG STRUKTURÁLIS ÁTALAKULÁSA 1945-1978. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1977. 282 1. Donáth Ferenc ezt a könyvét, amely az elmúlt évben jelent meg, az UNESCO felkérésére eredetileg külföldiek számára írta, azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtson a feudális eredetű nagybirtokrendszer felszámolásának, a kollektivizálás végrehajtásának, s a korszerű, szocialista nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének magyarországi tapasztalatairól. Nem azt a szokványos utat választja, hogy egyszerűen elmeséli: mi történt a magyar mezőgazdaságban az elmúlt harminc év alatt, hanem modern közgazdasági és szociológiai szempontokat érvényesítve, behatóan elemzi a mezőgazdaság fejlődését, kísérletet tesz a nagyobb összefüggések feltárására, sa hazai tapasztalatok elvi általánosítására. Könyvét ez a rendszerezési igény, az elméleti és történeti megközelítés - a szakmában az utóbbi időben ritkán alkalmazott -szerencsés ötvözete teszi érdekessé. Az általánosabb jellegű elméleti és történeti kérdések közül hadd emeljük itt ki a termelőerők és termelési viszonyok változásának árnyalt elemzését, a tulajdonformák fejlődésének vüágos felvázolását, az érdekviszonyok megbomlásának és helyreállításának ábrázolását. A munka erényei közé tartozik a gazdaság és politika összefüggésének, a politika primátusának meggyőző bizonyítása, valamint az állam kiemelkedő szerepének bemutatása az agrárstruktúra átalakításában. Fontos felismerése a szerzőnek: „Mivel Kelet-Európában még a század közepén is a gazdaság gyökeres és hosszan tartó átalakítása a feltétele a szocialista társadalomnak, a kommunista pártok vezetése számára a politikai és a gazdasági hatalom - a modern történelemben példa nélküli - koncentrálása látszott célravezetőnek. Ennek a gazdasági hatalomnak az alapja a termelő eszközök állami tulajdona. A kommunista párt irányítása alatt álló állam mint tulajdonos határozza meg - tervek keretében - a termelés összetételét, fejlesztésének irányát, a fogyasztás és foglalkozás arányát, a beruházásokat; a politikai és a gazdasági hatalom koncentrálása teszi lehetővé a termelési viszonyok tudatos és gyors átalakítását." (134. old.) A szerző utal rá, hogy a hatalom ilyen mértékű összpontosulása egy szűk irányító testület kezében súlyos veszélyeket hordozott magában, elsősorban a gazdasági életben. Hozzátehetjük: a politikai és állami életben is. Talán nem kerülnénk túl messze az igazságtól, ha a „személyi kultusz" keletkezésének mélyebb okát többek között ebben is keresnénk. A könyv - elméleti szempontból - legérdekesebb problematikája a munka és a tulajdon viszonya alakulásának elemzése a mezőgazdaság szocialista átszervezése során. A szerző a kisparaszti gazdaságok nagyüzemi szocialista gazdasággá való átalakítását két mozzanatra bontja. „Az egyik mozzanat - úja — egyes népeknél egész történelmi korszakot betöltő feladat: a munka és tulajdon szétválasztása. A kisparaszt, aki egyben dolgozó és tulajdonos, a kollektivizálás eredményeként megválik az egyéni tulajdonában is használatában levő földjétől, egyéb termelőeszközeitől, és megszűnik a közös használatba került föld terméke feletti egyéni tulajdonosi hatalma is. A végeredmény az, és csupán ebből a szempontból közömbös, ami egyébként nagyon is fontos körülmény, hogy ez a szétválasztás mennyire fokozatosan, illetve egyszerre következik be." (Kiemelés az eredetiben —V. I. 104-105. old.) Donáth hangsúlyozza, a munka és a tulajdon egymástól való elszakítása még a kapitalizmus, a polgári fejlődés feladata volt, mivel a tőkés társadalmi rend feltétele a proletariátus létezése. Ennek nem mond ellent, hogy a paraszti árutermelés még a fejlett tőkés országokban is fennmaradt. A munka és a paraszti tulajdon viszonya a kapitalizmus szükségletei szerint alakult. Magyarországon a háború előtt a kettő kapcsolata gyöngült, a felszabadulás után viszont a földreform hatására erősödött. ,,A szocializmus előfeltétele viszont - folytatja gondolatmenetét - éppen a munka és a tulajdon újraegyesítése, társadalmasított formában. Annak az állapotnak a megszüntetése, hogy a társadalom egy része másokat kizáróan rendelkezik termelőeszközökkel, amelyek idegen és elnyomó hatalomként állnak szemben a társadalom nagyobb részével, amely nem rendelkezik azokkal. A nagyüzemi szocialista mezőgazdaság megteremtésének második mozzanata: a munka és tulajdon újraegyesítése. Éspedig a közösségi tulajdon alapján, mivel ez másként nem is lehetséges. Ez az egyedüli módja a társadalmi egyenlőtlenség megszüntetésének. Ha a mezőgazdaság kizárólag vagy
