Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV
SZILÁRD BÉLA TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZA 795 érdemeit méltatják a napilapok. A Las Noticias beszámol a nagyszabású bankettről radioaktivitási kurzusa után; a La Manana szuperlativuszokban beszél a radioaktív anyagok előfordulásával, biológiai hatásával és mérésével foglalkozó előadásáról, melyet a Hidrológiai Társaság ülésén tartott; a La Vanguardia a vezeték nélküli feszültségmérésről szóló, a spanyol Ipari Mérnökegyesületben tartott előadásáról adott hírt.9 7 Ha mindehhez hozzávesszük publikációit, szabadalmait, joggal állítjuk: sikerült beüleszkednie a spanyolországi tudóstársadalomba is. Szilárd e két helyszín mellett más európai nagyvárosokban is megfordult. Részt vett konferenciákon Berlinben, Brüsszelben, Milánóban, Londonban. Arról azonban nem tudunk, milyen személyes kapcsolatai alakultak ki. Bizonyos viszont, hogy Angliában ismerték nevét: a radioaktivitás két klasszikus alakja, Rutherford és Soddy hivatkoztak munkáira. Rutherford 1913-ban megjelent híres könyvében idézi Szilárd 1908-as cikkét, mely a radioólommal foglalkozott, és tartalmazott megállapításokat a rádium D-re vonatkozóan is.9 8 Soddy a Royal Societynek szóló évi jelentéseiben három Szilárd-munkát ismertet: az ásványokban lévő tórium-uránium arányra vonatkozó eredményeit; Landen nézeteit cáfoló cikkét; és azt a tanulmányát, mely az adszorbeált aktív szennyezés csapadékképződésre gyakorolt hatását taglalja.99 2. Magyarországi kapcsolatok Szilárd esetében felvetődik a kérdés, magyarnak lehet-e egyáltalán tekinteni. A tagadó választ arra alapíthatnánk, hogy nagyobbrészt külföldön élt és dolgozott, legfontosabb eredményeit ott érte el, és kiemelkedő sikereit is idegenben aratta. Véleményem szerint azonban a honi kémiatörténet mégis jogosan tekintheti — legalább részben — magáénak. Ügy gondolom, nem elegendő bizonyíték, hogy itt született. Ennél fontosabb, hogy innen származnak alapvető ismeretei, műveltsége, itt formálódott ki gondolkodása, szemlélete. De még ez sem döntő, mert a kapcsolat túlságosan rövid és egyoldalú lenne, ha megszűnt volna, miután megkapta az ösztöndíjat. Azt is meg kell tehát vizsgálnunk, volt-e kontaktusa szülőföldjével 1907 után. A válasz egyértelműen igen. Vakációi alatt 1907 után is hazalátogatott, s még e rövid időket is felhasználta tudományos vizsgálatokra.100 Néhány népszerűsítő előadást is tartott, például a Természettudományi Társulatban10 1 vagy Nagyváradon, ahol a sajtó szenzációt csinált látogatásából. Hegedűs Nándor, a Nagyváradi Napló egykori munkatársa 9 ^Cursos Monograficos címmel a barcelonai előadások hirdetményei fennmaradtak és megtalálhatók a hagyatékban. - Las Noticias. Barcelona. XXII. 1917. júl. 7. - La Manana. 1917. márc. 13. — La Vanguardia. 1916. okt. 25. " Vö. E. Rutherford: Radioactive Substances and their Radiations. 1913. p. 511. a hivatkozott cikk 1. 70. j. "Vö. Radioactivity and Atomic Theory. (Facsimile reproduction of the annual progress reports on radioactivity 1904-1920. to the Chemical Socitey by F. Soddy. ed. by Th. J. Trenn.) London. 1975. - Iédzi a 69, 72. és 77. j. 10 0 Ezt bizonyítja pl. a Lukács-fürdőről írt cikke. Vö. 80. j. 101 Az egyik előadását közölte a Vegyészeti Lapok is. L. Szilárd B.: Az elemi testek átváltozhatóságáról. Vegy. L. 1908. 68.
