Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV
SZILÁRD BÉLA TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZA 785 3. Egyéb alkalmazások Érdekei megkövetelték, hogy a radioaktivitástól távolabb eső területeken is találjon alkalmazást. Már 1914-ben ajánlja, használják fel készülékét a légköri elektromosság meghatározására, ionizációs áram, kapacitás, dörzselektromosság stb. mérésére.6 0 Ebből a célból elektrométerét radioaktív koronggal kötötte össze. A korong ionizálta a környezetében lévő levegőt, és ezen mint vezetőn keresztül távoli tárgyak feszültségét mérte. Megoldása lehetővé tette, hogy statikus elektromosságot határozzon meg anélkül, hogy hozzáérne a feltöltött tárgyhoz, ami különösen mozgó alkatrészeken fellépő töltések vizsgálatakor fontos, pl. textilüzemekben, ahol jelentős dörzselektromosság lép fel, vagy pl. ha szíjáttételek csúszásakor keletkező elektromosságot kell meghatározni.6 1 Mindig érdekelték a biológiai alkalmazás lehetőségei. Többször kitért rájuk fiatalkorában írt irodalmi ismertetéseiben, különösen 1905-ben megjelent brosúrájában, mely kimondottan biológiai kérdésekkel foglalkozik.6 2 1906-ban már a radioaktív anyagok gyógyszerként való alkalmazásáról ír, 1909-ben az ásványvizek és a levegő gyógyászati jelentőségéről, amire spanyolországi tartózkodása idején hosszabb tanulmányban tér vissza, s ezt később francia nyelven is közli.6 3 A biológiai felhasználásra vonatkozó önálló kutatásai szintén a dozimetriához fűződnek. Az említett elektrométer-alkalmazások majd minden esetben összefüggtek a sugárzások élettani és gyógyászati szempontból hatékony mennyiségének meghatározásával. A radioaktív, a röntgen- és az ultraibolya sugarak mérésekor különös figyelmet szentelt biológiai jelentőségüknek. Már az is tudományos éleslátásról tanúskodik, hogy felismerte: a biológiai összefüggések meghatározó szerepűek a radioaktivitás kutatásban. A felismerésnél azonban nem állt meg. önálló eredményei is voltak az ásványvíz-elemzés és a röntgensugárzásmérőkészülékek kifejlesztése terén, s e munkáinak tudománytörténeti jelentőségük van, értéküket egyebek között nemzetközi elismerésük is bizonyítja. IV. A radioaktív anyagok kémiája Az anyagszerkezetre vonatkozó jó néhány alapvetően új gondolat abból a korántsem látványos „aprómunkából" származik, amely az egyre szaporodó radioaktív elemek kémiáját derítette fel. Szilárdot főként a tények, a kutatások kísérleti eredményei érdekel-6 Szilárd: Sur la mesure de potentiels électriques à distance sans fil. CR. 158. 1914. 561-564. 61 B. Szilárd: Sur la mesure de potentiels électriques à distance sans fil. CR. 158. 1914. 561-564. 62 Szilárd B.: A radioaktív sugárzások biológiai hatásáról. Mai. H. és fia. Bp. 1905. 33. ο. 63 Szilárd Β.: A radioaktív gyógyszerekró'l. Gy. Ért. 1906. 12-13. sz. - Az ásványvizek meg a levegő' radioaktivitásáról és annak jelentőségéről. Gyógyászat. 1909. 120-121, 266-268, 581-582. -El hombre bajo la influencia de los factores biologicos radioactivos. Annales de la Sociedad Espanola de Hidrologia Medica. 4. 1917. 81-84. - L'homme sous l'influence des facteurs biologiques radioactifs. Universidad Central. Instituto de Radioactividad. Madrid 1917. (Conférence faite à la Société Espagnole d'Hidrologie Médicale 11. marc. 1917.) 9 Századok 1981/4
