Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV
782 PALLÓ GÁBOR elektrométerek sorában azonban ezután ismét szünet következik, többi spanyolországi munkája más területekről származik. A francia szakirodalomban 1922-ben jelentkezik újabb elektrométerekkel. Előbb bemutatják az Akadémián a Spanyolországban szerkesztett műszert,4 7 egy héttel később pedig már az újabb konstrukciót publikálja. Ennek újdonsága, hogy a mutató kör alakú végét és a kvadránst egymáshoz képest nem-koncentrikusan helyezi el. A berendezés érzékenysége így jelentősen megnövekszik: 2,5%-os hibával még olyan mintát is tud mérni, melynek 1 grammja 10~9 gramm rádiumot tartalmaz.4 8 A következő évben, 1923-ban, nincs újabb műszer. Tart viszont egy bemutatóval összekötött előadást a Société Française de Physique-ben 49 Itt foglalja össze eddigi eredményeit, s a társaság bulletinjében megjelent szövegben már utal a készülő újabb berendezésre. Ezt a következő évben mutatták be az Akadémián. Az új műszer sajátossága, hogy a kvadránshoz kondenzátor csatlakozik. Ennek segítségével a mérések közben pótolható a töltésveszteség, s így több mérés is végezhető egyetlen feltöltéssel. Változtathatóvá válik az egész rendszer kapacitása, és az érzékenységet a kívánt mértékre lehet beállítani. Bár az érzékenység kissé csökken a korábbiakhoz képest (10~12 A), a műszer gyakorlati előnyei tagadhatatlanok: sokkal gyorsabban lehet velük mérni (3 perc alatt 3 mérés végezhető el), és egyetlen feltöltéssel, valamint az etalon egyetlen meghatározásával összesen 30 mérés hajtható végre. Mindezt a kondenzátor beépítése teszi lehetővé, melynek segítségével a készülék minden mérésnél azonos potenciálra állítható, nem kell mást tenni, csak egy csavart a megfelelő módon beállítani.5 0 A húszas években készült műszereinek kereskedelmi nevük is volt: „Normál", illetve „Szigma" elektrométerek. Látható tehát, hogy Szilárd Béla szinte egész életén keresztül foglalkozott elektrométer-szerkesztéssel. Szemléletének modernségét főként két tényező mutatta. Egyrészt az, hogy olyan újfajta műszereket fejlesztett ki, amelyek az akkor legújabb elvek és megoldások ismeretét és alkalmazási képességét tételezték fel. Másrészt pedig, hogy foglalkozott műszerei tudományos felhasználásával is; többségüket konkrétan elképzelt vizsgálati módszerekhez illesztette, mindig szem előtt tartva, melyik a legmegfelelőbb műszer az éppen adott célra. III. Az elektrométerek felhasználása Az elektrométerek megélhetési forrást is jelentettek Szilárd számára, nem csupán „éterien" tiszta tudományos érdeklődését szolgálták. Ez tette szükségessé, hogy megkeresse, milyen területeken lehet őket legeredményesebben használni. A radioaktivitás és dozimetria kifizetődőnek is látszott, nemcsak érdekesnek, mert lendületes fejlődésük széles perspektívát nyitott az alkalmazások számára. Nem kellett azonban megállni ezeknél, az elektrométerek igen sok területen használhatók. 41fi. Szilárd: Sur un nouvel électromètre à index rigide destiné à la mesure des radiations. CR. 174. 1922. 1618. 4 8 fi. Szilárd: Sur le dosage direct de très faibles quantités de radium par les rayons pénétrants. CR. 174. 1-3. 49 Id. cikk 42. j. 50 fi. Szilárd: Sur un nouveau type d'électromètre. CR. 178. 1924. 1887-1890.
