Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV
778 PALLÓ GÁBOR törvény felfedezése után. De a fotokémia esetén már a fenomenológiai szakasz is gyakorlati hasznot hozott. Számos olyan anyagot sikerült felfedezni és előállítani, melyek új perspektívákat tártak a századforduló táján egyre nagyobb lendülettel terjedő fényképezés elé. Az éppen kialakuló fotovegyipar csak a tudósok segítségével fejlődhetett tovább. Ez a konjunkturális tényező ösztönözte Szilárd Bélát is a fotokémia tanulmányozására. Sikerült kidolgoznia egy négykomponensű festékkombinációt, mely lúgos közegben elnyeli a napsugarakat, ezért felhasználható napfényen való előhívásra, sav segítségével viszont elbontható, s így nem zavarja az elkészült képeket.29 Ez volt élete első szabadalma. 1905-ben jelentették be Pásztorral közösen Németországban.3 0 Foglalkozott a fényképezés néhány speciális technikájával is: az ultraibolya sugarakkal történő fényképezéssel és az ún. integráló fotográfiával.3 1 Mindkettő fontos volt a bűnüldözésben. Bizonyára ezért támogatta az Igazságügyi Minisztérium párizsi ösztöndíját. Elutazása után nem írt több fényképészeti cikket, de nem távolodott el teljesen a témától. Ezt bizonyítja a törvényszéki fotográfiával kapcsolatban tett javaslata, amelyre Vámbéry Rusztem elismerően válaszolt: „Nagyon köszönöm a fotográfiákat, melyek bizonyítják, hogy tudósban művésziélek is lakozhatik, éspedig, mint a küldött értekezések ékesen tanúsítják, anélkül, hogy a tudománynak abból kára származnék."3 2 Végül harmadik kutatási területe: a kémiai dozimetria. Ez egyfajta mérési módszer, mely azon alapszik, hogy bizonyos anyagok besugárzás hatására vegyileg átalakulnak, s e változás mennyiségi adataiból a sugáradagra lehet következtetni. Úgy látszott, a célnak meg fog felelni a kloroformban oldott jodoform, ezért a század elején eléggé elteijedten alkalmazták, különösen orvosi körökben, s eközben fokozatosan kiderült megbízhatatlansága. Szilárd is ezt akarta felhasználni, amikor Magyarországon elsőként kísérletet tett, hogy megmérje egyik gyógyvizünk radioaktivitását.3 3 Tapasztalnia kellett azonban a módszer hibáit. Nem nyugodott bele: fel akarta tárni az okokat, esetleges korrekciós lehetőségeket. A reakciómechanizmus kutatása során kimutatta, ez a rendszer aligha alkalmas pontos mérésekre: autokatalitikus folyamat játszódik le benne.3 4 Cikkének nagy életrajzi jelentősége van: H. Poincaré bemutatta a párizsi Akadémián, s így szerzőjét hozzásegítette franciaországi ösztöndíjához. Ez volt első írása az Akadémia Comptes Rendus-jében, ahol később legtöbb jelentős eredményét publikálta.3 5 29 Szilárd B.: Fotográfiai előidézés nappali fény mellett. TTK. 1904. - Fotográfiák előidézése nappali fényen. TTK. 1905. 157-160. 30 A szabadalmi leírás nem áll rendelkezésünkre, létéről a Chemical Abstracts tudósít. (1. 105. 2201.), lényegét egy cikk ismerteti: Über Entwicklung bei Tageslicht. Ztr. f. wissenschaftl. Photographie. 1907. 203. 31 Szilárd Β.: A láthatatlan színekről. TTK. 1907. 134-135. - Típusok tanulmányozása integráló fotográfiával. TTK 1907. 157-159. 3 2 Vámbéry Rusztem levele Szilárd Bélának. Szilárd Béla hagyatéka. BME Központi Könyvtár. 33 Szilárd B.: Az igmándi keserűvíz radioaktivitása. Előadás. Kir. Magy. Termtud. Társ. Chemiai Szakosztályi ülése. 1905. márc. 28. Nyomtatásban megjelent magyarul és németül. 34Szilárd B.: Über die durch Licht bewirkte Zersetzung des in Chloroform gelösten Jodoforms. Ztr. f. wissenschaftL Photographie. 1906. Heft 4. 3 5B. Szilárd: Sur l'autocatalyse et décomposition d'un système photochimique. CR. 142. 1906. 1212-1214.
