Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV
SZILÁRD BÉLA TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZA 775 Annyit lehet tehát biztonsággal megállapítani, hogy a radioaktivitással összefüggő legújabb ismereteket a Sorbonne-on és a Curie-laboratóriumban sajátította el, ott dolgozhatott Mme Curie környezetében, a világ egyik leghíresebb kutatócentrumában. Hogy milyen eredményeket ért el és értékelte-e ezeket a professzorasszony, később fogom tárgyalni. Az egyéves ösztöndíj letelte után további kinnmaradásra csábították a vonzó tudományos lehetőségek, önéletrajza szerint sikerült ösztöndíját pár évvel meghosszabbítania. Ebben nagy szerepe lehetett Ilosvay Lajos professzornak, akivel sokáig levelezett, többször kérte közbenjárását. Utoljára egy 1910-ben írt levélben fordult hozzá, de a hatóságok végül is elutasították kérését.1 6 Megélhetési forrás híján még ugyanebben az évben el kellett hagynia a Curie-laboratóriumot. Körülményei ezután tovább romlottak. Megpróbált anyagi hasznot is ígérő területek felé orientálódni, ám kezdetben nem voltak sikerei. Laborde egyszer felkereste ebben az időben, és lakását, körülményeit nagyon szegényesnek tartotta. Korábban még némi segítséget jelentett, hogy magyarra fordította Poincaré La Science et l'Hypothèse c. könyvét,1 7 mely végül csak több éves huzavona, bizonytalanság után jelent meg, most viszont már fordítói munkája sem volt. Annál meglepőbb, hogy önéletrajza szerint 1912-ben önálló „ipari kutató laboratóriumot rendezett be saját költségén, ahol a rádium ipari alkalmazásának kérdésével foglalkozott". Honnan volt pénze rá, és hogyan élt 1910 és 1912 között, nem tudjuk. De a cég valóban létezett, fényképek és műszerleírások bizonyítják. A fényképekről leolvasható a cég neve (Laboratoire de produits Radioactifs) és címe (rue de la Procession 49.). Sajnos, nem maradt feljegyzés gazdaságosságáról, működéséről és személyzetéről, csak termékeit ismeijük. Kiemelendő, hogy Szilárd a szükségből erényt kovácsolt. Felismerte: a kutatások fokozódó anyagi igényeit csak az ipar segítségével lehet fedezni, és így jó érzékkel rátapintott a modern tudomány egyik jellegzetességére. Arra tudniillik, hogy a 20. században újszerű kapcsolatba lépett a tudomány és az ipar, a tudósnak el kell hagynia az elefántcsonttornyot, figyelembe kell vennie immár a gyakorlati szükségleteket is. Témaválasztásán, tudományos eredményein kívül ez is modern kutatóvá teszi Szilárdot. Alkalmazott kutatásait azonban hamarosan félbeszakította a világháború. El kellett hagynia Párizst. Haza, feltehetően, azért nem jött, mert félt a katonai behívótól. Más európai országot választott, önéletrajza szerint 1914 júniusáig volt Párizsban, majd Londonba költözött, végül letelepedési engedélyt kért Spanyolországba. A kedvező válaszról 1915 elején értesítette Mária Krisztina királynő magántitkársága,1 8 s ezzel megkezdődött több éves nyugodt és sikeres spanyolországi periódusa, amelynek részleteiről, sajnos, keveset tudunk. Mindössze annyit sikerült kideríteni, hogy a Madridi Egyetem Instituto de Radioactividad-jában dolgozott, ahol bőséges alkalma nyüt "Szilárd Béla levelei Ilosvay Lajosnak. MTA Kézirattár. Mo. 5287/202-226. Keltezés: Nagyvárad, 1908. és Párizs 1910. VI. 12. 17 //. Poincaré: Tudomány és föltevés. Bp. 1908. Kir. M. Term. Tud. Társ. IX. Ford.: Szilárd Béla. 1 * Szilárd Bélának szóló levél Mária Krisztina királynő magántitkárságáról. Szilárd Béla hagyatéka. BME Központi Könyvtár.
