Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Kővágó László: A Komintern és a nemzetiségi kérdés a húszas években 754/IV
768 KŐVÁGÓ LÁSZLÓ A programnak „A kapitalizmustól a szocializmusig vezető átmeneti idő és a proletariátus diktatúrája" című IV. fejezetében „A proletárdiktatúra és a kisajátítók kisajátítása" c. 3. alfejezet F. pontja szól a nemzeti és gyarmati kérdésről.2 5 A nemzeti és gyarmati kérdésről szóló program a) pontja leszögezi a lenini nemzeti politika alaptételét: „Az összes nemzetek önrendelkezési jogának elismerése egészen az állami elszakadásig, faji különbség nélkül." A b) pont a tőkés uralom alól felszabadult népek erőinek imperialistaellenes összefogásáról szól. A c) pont közvetlenül a nemzetiségeket is említi. Ez így hangzik: „Teljes és határozott harc mindennemű korlátozás vagy megszorítás ellen, amely valamely nemzetiség, nemzet vagy faj ellen irányul; az összes nemzetek és fajok teljes egyenjogúsága." Feltűnő e pontban a nemzetiségek és a nemzetek egyidejű, de külön-külön megemlítése, méghozzá olyan szövegben, amely ezek jogainak bármilyen korlátozása ellen emel szót. Ez a pont, amely a nemzetiségek, nemzetek és fajok számára egyformán korlátozás nélküli elbánást követel, a program szövegében is igazolja, amit az előzőkben már megállapítottunk. Azt, hogy a Komintern politikája - a húszas években — elvileg azonos elbánásban, azonos jogokban kívánta részeltetni a nemzetiségeket a nemzetekkel. A c) pont alapján nyilvánvaló, hogy a nemzetek számára követelt minden jog, elvileg korlátozás nélkül a nemzetiségekre is vonatkozik. A nemzeti és gyarmati kérdés programjának d) pontja arról beszél, hogy: „A szovjet állam minden erejével és eszközével támogatni és biztosítani kell a kapitalizmus uralma alól felszabadult nemzetek kultúráját, következetesen biztosítani kell e kultúrák fejlődésében a proletár vonalat." Az e) pont megfogalmazásában és tartalmában olyan, hogy az nyilvánvalóan a nemzetiségekre is értelmezhető. Arról szól, hogy: „Mindenképpen elő kell mozdítani az azelőtt elnyomott »területek«, »végek« és »gyarmatok« gazdasági, politikai és kulturális felemelkedését a szocialista átalakulás irányába, hogy szilárd talajt teremtsenek a tényleges és teljes nemzeti egyenjogúság számára." A nemzeti és gyarmati kérdés programjának utolsó f) pontja, harcot hirdet „a sovinizmus, nemzeti gyűlölködés, a faji előítéletek és a hűbéri és tőkés barbárság egyéb ideológiai termékei ellen". Egészében megállapíthatjuk, hogy a Kommunista Internacionálé programja következetesen a nemzeti kérdésben kialakított lenini politika elvi követelményeit érvényesíti. A nemzeti felszabadító mozgalmakat az imperialistaellenes harc részének, a szocializmus megvalósításáért folytatott küzdelem szövetségesének tartja. A nemzeti önrendelkezési jogot, beleértve az állami különválást is, nemzetekre és nemzetiségekre megkülönböztetés nélkül érvényesnek tekinti. Szemmel láthatóan megvalósíthatónak tartja az elszakadást is magában foglaló nemzeti önrendelkezési jogot a tőkés uralmi viszonyok között, de az elnyomás alól felszabaduló népek, területek jövőjéről minden esetben a szocialista átalakulás vonatkozásában szól. Az általunk vizsgált kérdés szemponljából különösen ki kell emelnünk, hogy a Komintern programja a nemzetek, nemzetiségek, valamint — a láthatóan nem egészen tisztázott jelentésű — fajok számára, mindennemű korlátozás és megszorítás nélkül, elvileg azonos jogokat követelt. * 2 5 A Kommunista Internacionálé válogatott dokumentumai. Kossuth Könyvkiadó, 1975. 283., 308. Felhasználtam az 1933-ban kiadott dokumentumkötet orosz nyelvű szövegét is (22-23.), s annak alapján helyenként pontosítottam a magyar fordítást.
