Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Kővágó László: A Komintern és a nemzetiségi kérdés a húszas években 754/IV
766 KŐVÁGÓ LÁSZLÓ sítő határozatnak? A kérdést mindenekelőtt az indokolja, hogy az első világháború utáni közép-európai és balkáni rendezésben — az érvényesülő imperialista érdekek mellett — alapvetően mégis megvoltak, a területen objektíve megnyilvánultak nemzeti függetlenségi, szuverenitási törekvések. Az így felmerülő kérdésre már a kongresszusi jegyzőkönyvet publikáló kötetben is találunk — legalábbis részleges - választ. Közvetlenül a fenti határozat szövege után utóiratban szerkesztőségi megjegyzést közöltek. Ebben az áll, hogy a Komintern Elnöksége 1924. október 15-én (a kongresszus június végén, július elején volt!) magyarázatot fűzött a határozathoz, annak a csehszlovákiai proletár harc sajátos viszonyai közötti alkalmazása érdekében. Ennek bevezetője megállapítja, hogy a CSKP ellenségei a párt ellen, szétzúzására igyekeznek felhasználni az V. kongresszusnak Közép-Európa és a Balkán nemzeti kérdéséről hozott határozatát. A Komintern VB ezért autentikus magyarázatot fűz a nemzeti kérdésről szóló határozathoz, annak a proletár harc csehszlovákiai feltételei közötti alkalmazására. A Komintern VB véleménye szerint „a CSKP-nak támogatnia kell a nemzeti kisebbségeknek az uralkodó cseh burzsoá elnyomás elleni harcát. Az állami különválást is magában foglaló nemzeti önrendelkezési jogot elismerve és a nemzeti kisebbségeknek a jelenlegi állam keretei között való erőszakos visszatartás kísérlete ellen harcolva, a CSKP köteles támogatni a nemzeti kisebbségek »autonomista« mozgalmai által emelt autonómia követelést". A KI VB magyarázata azonban aláhúzta, hogy a CSKP-nak eközben propagandájában és agjtációjában rá kell mutatni arra, hogy ez a jelszó már a következetes burzsoá demokrácia szempontjából is felemás. A demokratikus nézőpontnak az adott időpontban megfelelő jelszó a nemzeti köztársaságok föderatív egyesülése lehetne. A CSKP-nak az autonómia jelszavát a nemzeti államok föderatív egyesülésének jelszavává kellkibővítenie. Mivel azonban a CSKP harcában túlmegy a kapitalista rendszer keretein, és mivel forradalmi munkás-paraszt kormány alakításának közvetlen feladata előtt áll, ezért a nemzeti kérdésben átfogó jelszóként a munkás-paraszt köztársaságok szövetségének megalakítását kell kiadnia. Éppen ez a kommunista párt jelszava, mert csak a munkásparaszt államban szervezett nemzetek önkéntes szövetsége építheti ki a nemzeti kérdés megoldásának tartós alapját. Akármilyen diplomatikusan fogalmaz is ez a magyarázat, akármennyire hangsúlyozza a csehszlovákiai sajátosságot, a lényege világos: a Komintern VB egyetértett a csehszlovák párttal abban, hogy nem harcolhat komolyan a különválási jelszóért, amely Csehszlovákia létét kérdőjelezte volna meg. Emiatt a KI VB beleegyezett abba, hogy a CSKP az — V. kongresszus határozatában elvileg és következetesen elítélt — önkormányzati követelést támogassa. A Komintern vezérkara a kongresszus után rövid három hónap alatt a jelek szerint ana jött rá, hogy a nemzeti kérdésben követendő politika irányvonalának meghatározásában — legalábbis Csehszlovákia vonatkozásában — több rugalmasságot kell alkalmaznia, ha nem akarja kockára tenni nemzeti szekciójának létét.2 3 Ez a felismerés álláspontjának revideálására késztette. 2 3 Az V. kongresszus határozatát és a szerkesztőségi megjegyzést ld: ΠλτμΛ KOHrpecc. I. m. II.köt. 123-131.
