Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Kővágó László: A Komintern és a nemzetiségi kérdés a húszas években 754/IV
KÖZLEMÉNYEK Kővágó László: A KOMINTERN ÉS A NEMZETISÉGI KÉRDÉS A HÚSZAS ÉVEKBEN Az első világháborút lezáró békeszerződések a Kelet- és Közép-Európában élő, .íemzetiségi sorsukkal elégedetlen kisebbségek számát 60 millióról 20 millióra csökkentették.1 Ez azonban még mindig igen nagy szám volt. A békeszerződések megalkotói előre számoltak azzal, hogy ez a kisebbség, illetve a sorsát intéző politika, feszültségek és viszályok forrásává válhat. Ezért a háború után létrehozott Népszövetség keretében kisebbségvédelmi garanciális rendszert alakítottak ki. Ennek feladata lényegében a békeszerződésekkel teremtett helyzet, s a békeszerződésekbe, vagy külön szerződésekbe foglalt kisebbségvédelmi kötelezettségek betartása feletti őrködés volt. A kisebbségi kérdés az első világháború után napi politikai témává vált. Mi sem természetesebb, mint hogy az adott nemzetiségi helyzettel kapcsolatban a kommunista pártok központja, a Kommunista Internacionálé is kialakította saját álláspontját. Milyen volt a Komintern álláspontja az első világháború utáni kisebbségekkel kapcsolatban, milyen volt nemzetiségi politikája? Óhatatlanul szembekerül ezzel a kérdéssel, aki a két világháború közötti Európa problémáival, a nemzetiségi kérdés vagy a munkásmozgalom ezidőbeni történetével foglalkozik. S nehéz helyzetbe kerül, aki e kérdésre választ szeretne kapni. Mert igaz, hogy több feldolgozás2 foglalkozik azzal, hogy milyen álláspontot foglalt el a Kommunista Internacionálé a nemzeti kérdésben, ezek azonban nem térnek ki a nemzetiségi, kisebbségi kérdésben folytatott politikájára. Mi több, aki annyi fáradságot venne magának, hogy valamilyen külön dokumentumot, állásfoglalást keresne a Komintern nemzetiségi politikájáról, az sem járna sokkal jobban. Nem azért, mintha a Komintern nem alakított volna ki saját álláspontot ebben a bonyolult kérdéskörben, hanem mert a nemzetiségi kérdésről nem született külön határozat. Ezért a Komintern erről kialakított nézeteit nem a nemzetiség címszó alatt, hanem egyéb — természetesen mindenekelőtt a nemzeti kérdéssel foglalkozó — állásfoglalásaiban kell keresni. lJoseoh Chmelar: Les Minorités nationales en Europe Centrale. Prague 1937. 13. 2 Ld. riaBJioBHM-BoJioHTep M. Πρ. (BemiitTMaH) : Bonpocu KojioHHajimoft h HauHOHajibHoit nojiHTHKH h TpeTHÄ HmepHauHOHan. MocKea 1920; KoMHHTepH η Boctok. MocKBa 1969 c. tanulmánygyűjtemény; KoMHHTepH h ero peBonioiiHOHHbie TpaflHUHH. Moszkva 1969 c. tanulmánygyűjtemény, s benne elsősorban P. A. YjihHHOBCKHfl: Eopböa KoMHHTepHa 3a neHHHCKyro crpaTerHio h TaKTHKy β HauHOHajibHO-ocBo6onnTenbHOM hbhjkchhh c. tanulmány; Β. B. AneKcaHHpoe: JleHHH η KoMHHTepH. MocKBa 1972; ΒτοροΗ KOHrpecc KoMHHTepHa. Moszkva 1972. kötetben Η. E. KopojieB : Pa3pa6oTKa JleHHHbiM ποπηγηκη KoMHHTepHa no HauHOHajibHOMy η KOJiOHHanbHOMy BonpocaM c. tanulmány; Pe3HHKOB A. E.: CrpaTenm η TaKXHKa KoMMyHHCTHMecKoro HmepHaimoHaJia no HauHOHajibHo-KonoHnaiibHOMy Bonpocy. Moszkva 1975 — doktori disszertáció kézirata.
