Századok – 1981
Nemzetközi tudományos konferencia Bethlen Gáborról Debrecenben (J. Újvári Zsuzsanna-Kalmár János Miklós) 750/IV
751 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA előadásában a fejedelmi hadsereg ellátását egy európai folyamat honi vetületeként elemezte. Bethlen a nehézségek ellenére jól oldotta meg katonaságának ellátását, támaszkodva gazdaságpolitikájának sikereire. Bethlen hadserege ebből a szempontból leginkább a 16. századi nyugat-európai szabad zsoldosseregekhez hasonlított. A következő korreferátumok gazdaságtörténeti kérdések köré csoportosultak. Stefan Kazimir, a pozsonyi Történeti Intézet tud. főmunkatársa „Bethlen pénzpolitikája és a közép-európai pénzügyi válság" c. előadásában azt vizsgálta, hogyan kapcsolódott Bethlen pénzpolitikája a közép-európai pénzromlás, illetve tudatos pénzrontás folyamatához: megállapította, hogy Bethlen pénzrontása viszonylag szerény méretű volt, s a fejedelem jelentős szerepet játszott a pénzügyi válságból való kilábalásban. Heckenast Gusztáv, a MTA Történettudományi Intézet tud. főmunkatársa „Erdély technikai műveltsége Bethlen korában" c. előadását 1. fenn. Székely György akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese „Emelkedő és hanyatló városok Európában a 17. század első felében" c. előadását 1. fenn. Marie Marecková, a brnoi Purkyné Tudományegyetem tanára „Bethlen uralmának hrtása a felső-magyarországi városok társadalmi-gazdasági helyzetére" c. áttekintésében megállapította, hogy a Bethlen uralma alá került városok a bor- és a közfogyasztási cikkek kereskedelmére orientálódva intenzív kapcsolatokat építettek ki Erdély és a Balkán felé. Eperjes, Lőcse és Kassa gazdaságát Bethlen háborúi nem tették tönkre, sőt a hadikonjunktúra előnyükre szolgált. Szendrey István, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese „Bethlen Gábor és Debrecen" kapcsolatát felvázolva kimutatta, hogy bár Bethlen nem emelte Debrecent a szabad királyi városok sorába, de kiemelte a magánföldesúri hatalom alól; a város különleges adózása és általában a fejedelmi gondoskodás nagy mértékben segítette gazdagodását. A diplomáciatörténeti korreferátumok sorát Benda Kálmán, a MTA Történettudományi Intézet tud. főmunkatársa nyitotta meg; „Diplomáciai szervezet és diplomaták Erdélyben Bethlen Gábor korában" c. előadását 1. fenn. Hegyi Klára, a MTA Történettudományi Intézet tud. munkatársa „A török birodalom vazallus államai" c. előadásában felvázolta a birodalmat övező vazallus államok rendszerét, közülük Havasalföld és Moldva 17. századi helyzetével foglalkozott részletesebben. Cristina Fenesan, a. bukaresti Délkelet-Európái Intézet tudományos munkatársa „Bethlen és a Porta" c. előadásában rámutatott arra, hogy Bethlen török kapcsolatait saját kül- és belpolitikai céljai érdekében tudta felhasználni, és hogy Bethlen, valamint a Porta politikai érdekei általában nem estek teljesen egybe. Helfried Valentinitsch, a grazi egyetem tanára „Bethlen és az osztrák tartományok" c. előadásában elmondta, hogy a felső-ausztriai protestáns rendek szövetkeztek az erdélyi fejedelemmel II. Ferdinánd ellen. A cseh rendek fehérhegyi veresége után azonban Bethlen már nem jelentett komoly veszélyt az osztrák tartományokra. Józef Gierowski, a krakkói Jagiello Egyetem tanára „Lengyelország és Bethlen" c. előadásában megállapította, hogy Bethlen ellenséges magatartást tanúsított Lengyelországgal szemben, és a Lengyelországot megtámadó Gusztáv Adolf svéd király szövetségese volt. Mégis voltak Bethlennek hívei a kis-lengyelországi protestáns nemesség soraiban. Helga Schultz, az NDK Tudományos Akadémiája Központi Történeti Intézetének tud. munkatársa „Brandenburgi Katalin, Bethlen második felesége" c. előadásában német levéltári forrásokkal egészítette ki történetírásunk hagyományos Brandenburgi Katalin-képét. Ezekből megtudhattuk, hogy Bethlen csak azzal a
