Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
70 KUBINYI ANDRÁS Az ausztriai török betörések — ha a déli Krajnát leszámítjuk — 1483 után lényegében megszűntek.1 7 Még ebben az évben Mátyás horvát bánja megtámadott és szétvert egy Ausztriából hazatérő török sereget, majd utána megkötötték a magyar-török békét. Ezt öt év múlva, 1488-ban meghosszabbították. Ez a szerződés kimondja, hogy ha a török hadsereg más keresztény ország ellen támad, a király tudta nélkül nem haladhat át országán.1 8 A békeszerződés idején a korábbi török célpontul szolgáló osztrák területek nagy részén már Mátyás uralkodott. Azáltal viszont, hogy a béke a törökök magyar területen való áthaladását nem tiltotta meg, csak a magyar király előzetes engedélyéhez kötötte, Mátyás tulajdonképpen bármikor felhasználhatta volna a törököt osztrák ellenfeleivel szemben. Megjegyezzük, hogy III. Frigyes császár és fia, Miksa udvarában komolyan is vettek olyan Magyarországról származó kémjelentéseket, hogy Mátyás török segédcsapatokat fogadott fel ellenük.19 ' A török betörések emléke mindvégig elevenen élt Miksa császár gondolatvilágában.2 0 A Habsburgok és a Jagellók közti örökösödési szerződések értelmében, amelyek a Habsburgok magyarországi trónigényét biztosították2 1 , 1492-től 1526-ig egy rövid háborús periódust leszámítva szoros szövetség állott fenn a magyar királyság és Ausztria közt.2 2 Ez már önmagában is lehetetlenné tette a török Ausztria irányába való áthaladásának engedélyezését a magyarok részéről, de az időnként törökellenes hadjárati terveket kovácsolgató Miksa is különösen, mégpedig az idegességig gondosan ügyelt arra, hogy, ha a magyarok meghosszabbítják a -békét a törökkel, akkor foglalják bele a Birodalmat is. Ez a császári követeknek adott utasításokban és a követek jelentéseiben rendszeresen visszatérő témává vált.2 3 Az osztrák kívánság nehezítette ugyan a magyar—török béketárgyalásokat, mégis a magyar diplomaták általában elérték, hogy a törökök a szerződésbe a 17 Ld. fenn, 14. j. 1 'Gyalókay Jenő: Mátyás király, a hadszervező és hadvezér. Mátyás király emlékkönyv. Bp., é. η. I. k. 270. - Az 1488-as békeszerződés szövege: Hazai György: A Topkapu Szeráj Múzeum levéltárának magyar vonatkozású török iratai. Levéltári Közlemények 26 (1955) 294-295. "Bécs, HHStA Maximiiiana K. 41. (régi jelzet: K. 34. III/12.) 2-2v fol. - A magyar király öt évre békét kötött a szultánnal, a török császár saját költségén az öt évre 6000 törököt ad kölcsön a királynak. A király tanácsában határozatot hozott, hogy maga is felfogad 4000 törököt zsoldba. A király adót vetett ki, üzent a délvidékre, Jaksicsnak („Jackoschi") és a despotának is, hogy szintén állítsanak ki tízezer embert stb. 2 "Hermann Wiesflecker: Kaiser Maximilian I. Das Reich, Österreich und Europa an der Wende zur Neuzeit, Bd. I. Wien, 1971., 80, 345 - 351, 355 - 358. stb. Bd. II. München 1975, 152-165, 294-295, stb. J1Az 1491-es szerződést újabban közölte János M. Bak: Königtum und Stände in Ungarn im 14-16. Jahrhundert, (Quellen und Studien zur Geschichte des östlichen Europa Bd. VI.) Wiesbaden, 1973. 154-157. - 1515: Hermann Zsuzsanna: Az 1515. évi Habsburg-Jagelló szerződés. Adalék a Habsburgok magyarországi uralmának előtörténetéhez, (Értekezések a történeti tudományok köréből. Uj sorozat 21.) Bp., 1961. — Krzysztof Baczkowski: Zjazd wiedenski 1515. Geneza, przebieg i znaczenie, Warszawa, 1975. 2 2 Magyarország és a Habsburgok közti viszonyt végigkíséri 1526-ig gazdag forrásanyagra támaszkodva, bár azt nem egy helyen félreértve Szabó Dezső: Küzdelmeink a nemzeti királyságért 1505-1526. Bp., 1917. ä 3 Vö. pl. HHStA Maximiiiana Κ. 29. (Régi jelzet: Κ. 23. a.) fol. 102-103. - Uo. (Régi jelzet: K. 22.) fol. 55-56. - Uo. (régi jelzet K. 23. a.) fol. 133-136. - Vö. még Hans Ankwicz-Kleehoven: Der Wiener Humanist Johannes Cuspinian, Graz-Köln, 1959. 64-66. - Ld. továbbá alább, 25. j.
