Századok – 1981

Benda Kálmán: Diplomáciai szervezet és diplomaták Erdélyben Bethlen Gábor korában 725/IV

728 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA tartozott Toldalaghi Mihály,8 portai ügyekben Bethlen egyik legfontosabb embere, vala­mint legverzátusabb diplomatája, Mikó Ferenc is.9 Egyébként mindketten már Székely Mózes idején a fejedelem bujdosó társai, akik később is mindig kitartottak mellette; Mikó, aki fiatal legény kora óta Bethlen familiárisa volt, nemcsak a bujdosásba, de 1604-es isztambuli és 1609-es pozsonyi követségébe is elkísérte urát, és kíséretében volt, amikor Báthory Gábor elől ismét török földre menekült 1613-ban. Kettőjüket valóban Bethlen állandó diplomatáinak nevezhetjük, rajtuk kívül csak Borsos Tamás1 0 és talán még Balassi Ferenc1 1 mondható annak. Mind a négy említett buzgó szombatos volt, Bethlen nyilván ezért alkalmazta őket főként a török diplomáciában.1 2 Ügyes tárgyalók voltak, a nagyvezér és a divánülő pasák kedvelték őket, Borsost pedig még az isztambuli angol követ, Sir Thomas Roe is megdicsérte, mondván, hogy „okos, ügyes, szorgalmas és urához hű."13 Szélesebb politikai látókörrel azonban egyikőjük sem rendelkezett, még a Bethlenhez legközelebb álló Mikó sem. Amit rájuk bíztak, azt igyekeztek becsülettel elintézni, de ötlet, javaslat, eredeti meglátás nem tellett tőlük. A diplomáciai tervek kigondolásában, előkészítésében a fejedelemnek nem voltak számba vehető munkatársai. Bethlen — érezve az alkalmas emberek hiányát - külföldi akadémiákon az ő ösztöndíjával tanuló erdélyi diákoknak külön is a lelkére kötötte, hogy a diplomáciai szolgálatra is készüljenek. Ahogy Böjti Veres Gáspárnak írta, sokat idézett levelében: „ne csak a teológiai, hanem a bölcseleti tudományokat is alaposan megtanuld, hogy amikor majd hazatérsz, mind az egyházi, mind a világi dolgokban és a külügyek igazgatásában is segítségednek hasznát vehessük magunk, nemzetünk és hazánk javára."1 4 Ez az iskolá­zott, a külpolitikában is művelt nemzedék azonban majd csak az 1630-as években áll sorompóba, s Bethlen nemegyszer kénytelen a feladat betöltésére alkalmatlan szemé­lyekkel kísérletezni.. 8Arday Pál: Nagyercsei Tholdalagi Mihály élete és történeti szereplése. Kolozsvár, 1910. (Meglehetősen vérszegény életrajz). 'Mikó életrajzi adatait összeszedték: Benkő József: Hídvégi báró Mikó Ferenc és históriája. Hon és Külföld 1842. 181. sköv. 1.; Bruz Lajos: Hídvégi báró Mikó Ferenc erdélyi történetíró. Új Magyar Múzeum 1853. I. k. 218. sköv. 1.; Hídvégi Mikó Ferenc erdélyi író. Budapesti Szemle 1858. 41. s köv. 1. és legrészletesebben Nagy János: Hídvégi Mikó Ferenc életrajza. Keresztény Magvető, 1875. 1. s köv. 1. - Mikó Ferenc (akinek első felesége Toldalaghi Erzsébet, Mihály unokahúga volt) egyébként nem volt báró. (L. a család részletes leszármazási tábláját: Genealógiai Füzetek 1905. 93.1., továbbá Köblös Zoltán: A hídvégi Mikó család. Az Erdélyi Múzeum Egylet Emlékkönyve. Kolozsvár 1909. 227. s köv. 1.) 10 Borsos Tamást, akit történetírásunk szeret csak marosvásárhelyi polgárnak tekinteni, 1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem megnemesítette. Életrajzát megírta Barta Gyula: Marosvásár­helyi Borsos Tamás élete és történelmi szereplése. Kolozsvár, 1912; majd - emlékiratai és levelei kiadásának bevezetéseként - Kocziány László: Borsos Tamás. Vásárhelytől a Fényes Portáig. Bukarest, 1968. 1-35. "Balassi (nevét tévesen, mégis gyakran írják Balásinak) Ferenc élete teljesen megíratlan. Csupán annyit tudunk róla, hogy udvarhelyszéki főkapitány, majd élete végén Bethlen Gábor fő­lovászmestere volt. 1621-ben halt meg Isztambulban. 12 A törökök kezdettől fogva rokonszenveztek a szombatosokkal. L. Dán Róbert: Péchi Simon kancellár életrajza. (Sajtó alatt.) 13 The Negotiations of Sir Thomas Roe in his Embassy to the Ottoman Porte, from the Year 1621 to 1628 inclusive . .. London, 1740. 1 4 Közli: Váró Ferenc: Bethlen Gábor Kollégiuma. Nagyenyed, 1903. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom