Századok – 1981
Zimányi Vera: Bethlen Gábor fejedelem gazdaságpolitikája 703/IV
713 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA tásra privilégiumot, majd a társaság adóiból vette volna meg az állam hasznát, ezt a folyamatot rövidre zárta, és közvetlenül a saját kezébe vette a külkereskedésnek ezeket az ágait. Olyan sietve kellett eredményt elérnie, ha részt kívánt venni a nagy európai játszmában, hogy nem volt íaeje kivárni a lassú fejlesztés gyümölcseinek a beérését. A relatíve elmaradt országok erőltetett fejlesztési kísérletei sorában máskor és máshol sem ritka az áügrm kereskedelem rendszerének a kialakulás a. A felvilágosult abszolutista uralkodók is éltek ezzel i lehetőséggel. Bethlen ennek az eljárásnak egy korai úttörője volt... Nem is az a legfontosabb, hogy megállapítsuk, mennyire és milyen formában illeszthető bele a hosszú korszakokon át tartó merkantilizmus sokszínű, képlékeny rendszerébe mindaz, amit a fejedelem a gazdasági élet terén véghezvitt. Ennél fontosabb látnunk azt a szikrázóan tehetséges embert, aki nemcsak a külpolitika, a hadviselés, a belpolitika és a kultúrpolitika terén, hanem gazdasági tevékenysége során is rendkívül éles szemmel, nagy valóságérzékkel és fantáziával, ugyanakkor nagy rugalmassággal fedezett fel és ragadott meg minden kínálkozó alkalmat célkitűzései elérésére. A merkantilizmus az egykorú valósághoz való gazdaságpolitikai alkalmazkodásnak egy célszerű formája volt. Ezt a célszerűséget találjuk meg Bethlen gazdasági tevékenységének minden megnyilvánulásában. Ezzel teremtette meg az anyagi alapokat ahhoz, hogy a kis Erdély számottevő részévé válhasson az európai politikának, de nem öncélúan, hanem az ország javának az érdekében. Pompássá fejlesztett fejedelmi udvara alapul szolgált az erdélyi művelődés magasra emeléséhez. Bethlen Gábornak különlegesen nehéz körülmények között folytatott eredményes gazdasági tevékenységét áttekintve is megállapíthatjuk: valóban nagy fejedelem volt.
