Századok – 1981
Zimányi Vera: Bethlen Gábor fejedelem gazdaságpolitikája 703/IV
711 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA elmondotta, hogy megegyezett a császárral a jó pénz verésérő l, és egyben elrendelte a rossz garasok forgalomból való kivonását. Tudatta a kassaiakkal, hogy „ő felsége megigerte, hogy ez jovendo újesztendő nap után mindgyárt ő_felsége is az maga birodalmában ezenféle pénzt jártat, lengyel király ő felségét megtaláltatja felől e, hogy ott is az poítúrát ezen ligára veijék, és azután az háromféle egy ligára vert pénz egyaránt járjon, és így minden kereskedések szabadoson megengedtetnek ..." 1.626-tól valóban re ndezett pénzügyi viszonyok voltak Er délyben. Ő maga is megelégedéssel állapítja meg: „Érdélben és az brdélhez váló ditiókban ístennek hála mostan emlékezeti is nincsenek az polturáknak."1 3 Nincsen rá terünk, hogy részletesen elemezzük négy árszabásá t^ amelyek kel szintén a megbolydult gazdasági életet szerette volna ismét ren des mederbe terelni. Első árszabását 1625 májusába n rendelte el, (íe az úi. ió pénzt csak az év végén hozta forgalomba. 1£26 májusában? második árszabásába n a jó pénzhez alkalmazva a viszonyokat, 20—50%-kal szerette_^o]Mc sökkenteni egyes kézműves termékek árát. 1627 tav aszán, harmadik ársza bás a lényegében az előzőn ek a megismétlése, de részletesebb formában. Főleg a luxuscikkekn él térnek el az új árak. De feltehetően ez az egész árszerkezet nem volt fenntartható, ezért 1627 őszén ismét limitál, i mmár negyeds zer. Vannak cikkek, amelyeknek az árát változatlanul hagyja, nagyobbré szt azonban 10—20%-osjmelkedést tesz lehe tővé az 1626. évi rendelkezésekhez képest. Egyben inspektorokat rendel, a „három nemzet ből" egy-egy személyt, akiknek az árintéz kedések hetarta tása a feladatu k. Élete hátralevő két évében mindvégig nagy figyelemmel kísérte az árellenőrző inspektorok működését, akik a rendelkezések megszegőit gyakran komolyan megbírságolták, nemegyszer Bethlen személyes utasítása és döntése alapján. Persze, miként kortársai, úgy ő sem tudhatta, hogy az árak alakulása nem csupán a pénz ezüsttartalmától függ, hanem a gazdasági életnek még egy sor más, központi intézkedéssel nem befolyásolható tényezőjétől is. Nagy körültekintéssel és energiával végzett árszabályozó működésével mégis fő gazdasági célkitűzését akarta szolgálni: azt, hogy a fejedelemségben pezsgő, rendezett viszonyok között folyó gazdasági élet legyen, amelyből országnak, népnek, fejedelemnek egyaránt haszna és jóléte származik. Ezt a célt szolgálták azok az intézkedései is, amelyekkel versenyt igyekez ett támasztani az iparosok, kereskedő k között, még annak az árán is, ha ezze l régi előjogoka t, szűk csoportérdekeket sértett m eg. Uralkodása utolsó éveiben, amikor már nem háborúskodott, széleskörűen kiépítet te azt az állami monopóliumrendszert, amelynek egyes elem eit má r a koráb b^ években bevezette; egyben megszabta az állami felvásárlás feltételeit, és ellenőrző apparátust létesített mindennek avégrehaj tásához. Szervezőmunkája eredményeként hallatlanul megnőttek a~kis erdélyi állam bevételei, melynek erőforrásait a hadjáratok eredményeképpen fejedelemségéhez csatolt gazdag hét magyarországi vármegye erőforrásai is növeltek . K atoná it háborúban és békében egyaránt rendszeresen, megbízhatóan fizette , a várakat erősítette, gondozta. Mindezt olyan években, amikor a magyarországi végvárak szinte a vegso elhanyagoltság állapotában 13 Bethlennek a rossz pénz megszüntetésére vonatkozó intézkedései, az idézetekkel együtt, Mráz V. i. m. 543-544.
