Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Szűcs Jenő: Megosztott parasztság - egységesülő jobbágyság. A paraszti társadalom átalakulása a 13. században. (I. rész.) 3/I
62 SZŰCS JENŐ a kötelezettségek (járadékrendszer) kérdésköre; mindezekkel - mint a fenti címek mutatják - az itt közöltekhez hasonló külön-külön alfejezetek foglalkoznak. Ez az írás ,.részletközlés" tehát abban az értelemben is, hogy még a falu átalakulásának társadalomtörténeti vetületeit is csak részben fogja át. Sajnálatos tény, hogy Bolla Ilona nagyszabású, s éppen a szóban forgó témakört módszeresen feldolgozó, megannyi finom elemzéssel gazdagító és sok tekintetben egészen újszerűen megvilágító monográfiája (Az egyházi, királyi és magánúri birtok szolgáltató népeinek útja a jogilag egységes jobbágyságba), noha kandidátusi disszertációként már 1974-ben elkészült és hozzáférhető volt, mind máig nem jelent meg. Ε fontos és alapvető' mű eredményeinek (melyekre a kézirat lapszámai szerűit hivatkozom) feltétlen prioritása van a jelen összefoglalási kísérlettel szemben, még ha technikai okokból később is -de remélhetően mihamarabb - jelenik meg. A mezőgazdaság üzemszervezetének átalakulása. A jobbágytelek kialakulása Az agrártermelés jellegzetes korai feudális „üzemegységének" magyarországi formáját Szabó István rekonstruálta alapvető tanulmányában: A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság- és településtörténelem körében. Agrártörténeti Szemle 5 (1963), 1-49, 303-337. - A szolgaság kérdésére összefoglalóan legújabban Györffy György: István király és műve. Bp., 1977. 498-506. és Bolla I. i.m. (1974.) 117-142; egyetemes történeti vonatkozásban Verlinden, Charles: L'esclavage dans l'Europe médiévale. Bruges, 1955. - Ipolitus filius Baran prédiumai (1212): HO VI. 8-11. A „szabadok" protectio alá húzódására Nyugaton Bloch, Marc: Feudal Society. London, 1961. 255-266. - Szabadok kiűzésére az adományföldekiől all. században Redl Károly: Problémák Gellért püspök Deliberatiojában. Irodalomtörténeti Közlemények 69 (1965), 214-217. Vö. Györffy i. m. (1977), 464-465. A necessitate alárendelődés eseteire még a tatárjárás után is (1245, 1250, 1274 stb.) Bolla I. i. m. (1974), 76, 191. Gamásban ioubagiones qui venerunt de villa Dob (1211) PRTX. 513. A villani de Nyr esete (1219): RV 235 (Nr. 220). Hogy egy ilyen alárendelődést miként kell elképzelnünk, részletesen elbeszéli a bakonybéli apátság egy 117l-re datált (1234 táján hamisított) oklevele. Miután bizonyos kajári lakosok makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy a föld az „övék", az apátság királyi pristaldus segítségével ronttatta le házaikat, égette fel malmukat, és űzette ki őket a birtokukból; erre a kiűzöttek necessitate coacti kijelentették: Non eiciamur de terra, sed more precedencium obtineamus illám annuali tribute, ami házanként egy veder mézből és öt „nagy köböl" búzából állt. PRT Vili. 275. Szabadok adózására (1141/46) F II. 89, (1146) PRT I. 599, (1237/40) PRT I. 782, 783. Nevük többnyire tributarius vagy debitor volt. Vö. Szabó I. i. m. (1963), 25, 94. jz. A statisztika alapja uo. 21, 33; a dömösi összeírás (1138) „szabadjai": MES I. 95. A „házas-földes" servusok rétegére Szabó I. i. m. (1963), 30-32. Bolla I. (i. m. 135) azonban joggal jegyzi meg, hogy indokoltabb egyszerűen „házas" szolgákról beszélni, aminthogy Nyugaton valóban ez volt forrásszerű megjelölésük (servi casati); „földes" szolga tulajdonképpen inkább a libertinus volt. Tihany: PRT X. 504, Adalbert végrendelete uo. I. 603, Udvard: MES I. 267. Egyebekben 1. az alább statisztikailag feldolgozott összeírás-jellegű okleveleket. A zalai Kálón egy esetben 30, egy másikban 24-24 hold jutott egy családra (1199): HO V. 1-3., Tótdörögdön (1238) 31 hold: F VII/1, 262. A házas szolga csekély jogainak finom elemzése Bolla I. 118 s köv. A „fele rész" elsajátítási elvére 1086: PRT VIII. 270; 1100 k. (I. esztergomi zsinat) Závodszky, 205; 1240: HO III. 5. A qualiter preceperit gyakorlata 1141/46: F II. 90. A libertini „kisebb szabadsága" (1214): F III/l, 162. A réteg korlátozott jogképességének legárnyaltabb elemzése Bolla I. i. m. (1974), 148-186. A csatári rétegződés: F II. 88-92. Az 1272. évi csereelv (pro uno servo très libertini recipientur): \V IX. 8. Az önmegváltásokra alább. Az adózási viszonyokra Eckhart Ferenc, A.királyi adózás története Magyarországon 1323-ig. Arad 1908. 14-15. A pannonhalmi terminológiára 1. az alább gyakran idézendő rendezéseket (1226, 1233, 1234, 1240) és az Albeus-féle összeírást; a condicionales terminus felbukkanása Tihanyban (1211) PRT X. 503, a pozsonyi várszervezetben (1217) HO V. 7. A parasztság korai rétegződése és az eltérő birtokszervezetek közti összefüggésekre elsőként határozottan Bolla I. mutatott rá.