Századok – 1981
FOLYÓIRATSZEMLE - Bachmaier; Péter: Oberpullendorf/Felsőpulya 652/III
652 FOLYÓIRATSZEMLE A morális veszteség? A birodalom létében közvetlenül érdekeltek, a konzervatív párt vezetői számára kétségtelenül nagy. Az utca embere azonban a birodalmi létet csak felszíni jelenségekben (ceremóniák, esetleges kivándorlási lehetőség stb.) érzékelte. A birodalmi múltat jelenleg az indiai, pakisztáni és más bevándoroltak idézik fel számukra. A birodalom utáni nosztalgia jelentéktelen, hiszen a birodalom kisebbségi érdekeket szolgált, nem játszott központi szerepet a brit gazdasági életben, a mai brit problémákkal nincs összefüggésben. Nem tagadható, sokan éreznek elégedettséget amiatt, hogy a tengerentúlon számosan beszélik az angolt. Nem azért, mert ez az Egyesült Államok hivatalos nyelve, hanem azért, mert ezt a britektől tanulták. M. T. Journal of Contemporary History, 1980. 1. szám, 53-66. PETER BACHMAIER: OBERPULLENDORF/FELSŐPULYA. A szerző — a bécsi österreichisches Ost- und Südosteuropa-Institut munkatársa, az ausztriai kisebbségek jogaiért síkra szálló „Einheit" című folyóirat (Zeitschrift für die Rechte der Minderheiten in Österreich) egyik szerkesztője — személyes élményei, valamint visszaemlékezések alapján ad képet német- magyar vegyes lakosságú burgenlandi szülőhelye 1918 utáni történetéről. Jóllehet a Monarchia felbomlását követően az akkori Nyugat-Magyarország német lakta területeire Ausztria formált igényt, azok tényleges birtokbavételére és Burgenland elnevezéssel történt bekebelezésére csak 1921 novemberében került sor, míg Sopron és közvetlen környéke, ahol decemberre népszavazást rendeltek el, Magyarország fennhatósága alatt maradt. A kérdés e lezáródásáig a burgenlandi lakosságot váltakozó és vegyes benyomások érték, amelyek a nemzetiségi és társadalmi differenciáltságnak megfelelően is sokféleképpen befolyásolták magatartását. A cikk igen érdekesen eleveníti fel a Tanácsköztársaság időszakát, amikor a felsőpulyai Ferenc József utcából Lenin utca lett, a községet helyi tanács irányította, rendjét a csendőrök helyett Vörös őrség vigyázta; majd az ellenforradalom felülkerekedését, a Tanácsköztársaság alatti vezetők bíróság elé állítását. A magyar lakosságrész és a helybeli magyar érzelmű német értelmiség befolyására a község a - magyar szabadcsapatok által megszállt - vitás terület Magyarországhoz tartozása mellett foglalt állást, s mikor mégis Ausztria vehette birtokába azt, nem volt konfliktusmentes az új hatóságok és a helyi lakosság viszonya. Csak az úrnapi körmenetben haladtak a magyarok továbbra is hagyományosan az élen, a horvátoktól, majd a németektől követve; az osztrák közigazgatás, amely a helyi német erőket is mellőzve elsősorban Bécsből hozott Burgenlandba tisztviselőket, a magyarokat a közéletből kiszorította. A korábbi magyarosító hatások ellensúlyozására a Deutscher Schulverein Südmark egy német tannyelvű elemi iskolát létesített a községben, amely hamarosan állami iskolává vált és jobb személyi, valamint anyagi ellátottsága folytán - a hozzá kapcsolódó német óvodával együtt -hátrányos helyzetbe hozta a község magyar tannyelvű katolikus népiskoláját. Ezenkívül redemptorista szerzetesek megtelepítésével megindult a német prédikáció térhódítása a templomban, a magyar nyelvű rovására. Amikor 1938 tavaszán az Anschluss következtében Ausztria a Német Birodalom része lett, a burgenlandi helyi közigazgatásban is szépszámú pozíciót birtokló illegális nemzetiszocialisták nyíltan színre léptek, és újabb náci tisztviselőkkel megerősödve, teljessé tették az eddig tendenciaként jelentkező nemzetiségellenességet. A felsőpulyai magyar iskolát bezárták, az állami iskolában adtak bizonyos korlátozott lehetőséget a magyar nyelvű oktatásra, egy magyar nyilast tanítóként alkalmaztak. A helybeli magyar kultúregyesület vezetőjét a cseh-morva protektorátusba deportálták. Középpulya községben az 1939. évi búcsú alkalmával egy SA-ember belelőtt a magyar dalok éneklését abbahagyni nem akaró tömegbe; egy halálos sebesülés történt. A burgenlandi magyarok védelmében szót emelő magyar kormány lakosságcserét javasolt azonos számú magyarországi német áttelepülésének engedélyezésével; ennek a német kormány részéről el nem fogadott ajánlatnak a híre eljutott a burgenlandi magyar lakossághoz, és viták tárgyát képezte. A cikk kitér a burgenlandi zsidók és cigányok sorsára is.