Századok – 1981
FOLYÓIRATSZEMLE - Daniel; Pete: A rabszolgaság átváltozása 1865-1900 646/III
646 FOLYÓIRATSZEMLE szabók, varrógépügynökök, szatócsok árulták a Butterick-féle mintákat. 1872-ben a chicagói és a montreali lerakaton kívül mintegy 1100 fióküzlet és ügynökség állt,kapcsolatban a céggel, ahová naponta kb. 300 megrendelő levele futott be. A postai megrendeléssel a cég olyan eladási technikát talált, mellyel leküzdötte a távolságot. Butterick előbb negyedéves, majd havi divatmagazint adott ki, az utóbbit 40 000-es példányszámmal. A helyi és az országos lapokban megjelenő hirdetések rövid idő alatt becsempészték a köztudatba a Butterick-féle szabásmintát, mely, mint a szerző mondja, hamarosan háztartási jelenség létt. 1869-ben az 50 000 dolláros profit 60%-át fordították hirdetésekre, de még ez a hatalmas befektetés is biztosan kamatozott. 1870-ben négy-, egy év múlva több mint hatmillió szabásmintát adtak el. A piac felvevőképessége szinte korlátlannak látszott. Üjabb és újabb cégek futottak fel a rohamosan fejlődő szakmában, James McCall, vagy A. Burdette Smith, ugyanezekkel a módszerekkel szintén karriert csinált. Az élesedő versenybe egyre több újság, divatmagazin, ruhaház kapcsolódott be. A hetvenes évek során Demorest és Butterick is centralizálta impériumát. A Demorest üzletház négy emeletén folyt a tervezés, szabás, csomagolás, árusítás minden mozzanata. Bár eladási rendszerük „kisiparibb" volt, s ők nem specializálódtak továbbra sem másra, mint szabásmintákra, állták a versenyt. A Butterick-cég jobban alkalmazkodott a változó időkhöz. A hatemeletes épülettömb szintenként töltötte be a gyártási, tervezési, szervezési funkciókat. 1872-ben már napi 40 000 szabásmintát termeltek. Elosztási rendszerük olcsón és hatékonyan működött, újabb és újabb tömegekhez juttatta el a termékeket. Az 1870-es évek végén új távlatok nyíltak meg az iparág előtt. A hazai verseny hatására a szabásminták exportképessé váltak. Bár az amerikai divat eleinte nehezen vert gyökeret Európában, mind Demorest, mind Butterick megvetette lábát a kontinensen. A divat visszaáramlása Európába igen jelentős eseménynek bizonyult. Nem annyira a divatra hatott, azt továbbra is a párizsi, londoni divatházak diktálták, hanem hatáskörét terjesztette ki. Széles rétegek számára tette lehetővé az elegáns, addig elérhetetlennek tartott ruhák előállítását. Két évtizeden belül egy új iparág, alapvetően új vásárlói tömeget vonva érdekszférájába, megvalósította a divat tömegtermelését. F.M. The Journal of American History, volume 66. no. 2., 1979. szeptember, 299-313. PETE DANIEL: A RABSZOLGASÁG ÁTVÁLTOZÁSA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 1865-1900 Bár az emancipáció, gazdasági és politikai értelemben, valójában soha nem ment végbe tökéletesen az amerikai délen, egy, a haladást dicsőítő korszak elfogadhatónak minősítette a változásokat -írja Pete Daniel a Tennessee-i Egyetem (Knoxville) professzora -, természetes hát, hogy az új típusú „rabszolgaság" felderítése sokkoló hatást váltott ki. Ez, a mexikói gyakorlat nyomán peonage-nak nevezett forma a századfordulón általánosan elterjedt volt délen, különösen a gyapotövezetben és a Mississippi deltájánál. Minéműségének meghatározása igen nehéz: 1865-ben a régi típusú rabszolgaságot a részesbérlő intézménye váltotta föl. Ennek formái és feltételei a helyi adottságoktól függően változtak, így azután a háború utáni délen a mezőgazdasági munkásnak három általánosan elterjedt csoportja alakult ki: a szabad bérmunkás, az adósságokkal terhelt és birtokhoz kötött peon és a két véglet közül ingadozók tábora. A harmadik kategória megléte azonban megkérdőjelezi a hagyományos szabad és rabszolga kifejezések használatát az 1865 utáni Délen. A kényszerítés döntő ténye itt nem a szavakból, hanem a tényekből tűnik elő: következik a törvényből, a szerződésekből, a meglévő erőszakból és az analfabétizmusból. Mindezek együttesen eredményezik, hogy a de jure szabad elemek olyan rendszerben kényszerülnek dolgozni, ami csak „egyfajta szabadság". Ennek az újszerű „rabszolgaságnak" az eredete, fejlődése és intézményesülése nehezen követhető nyomon. A furcsa, toldozott-foldozott rendszer a hagyományos rabszolgaság keretein nyugodott, és megszületéséhez nagymértékben hozzájárult az a körülmény, hogy a déli fehérek nem tudták eldönteni, hogyan viszonyuljanak volt
