Századok – 1981

KÖZLEMÉNYEK - Deák István: Guyon Richárd délvidéki hadjárata a szabadságharc utolsó heteiben egy kiadatlan hadtest-napló tükrében (1849. június 26-július 30.) 557/III

560 A GRÔF GUYON RIKHÄRD TÁBORNOK VEZÉNYLETE ALATT MŰKÖDÖTT MAGYAR DÉLI HADTEST NAPLÓJA. 1849. JÚNIUS 26. - 1849. JÚLIUS 30. Dudás Ödön fordítása, Deák István javításaival 1849. június 26. Gróf Guyon Richárd tábornok, aki néhány hét előtt egyik legfontosabb vádpontunknak, a komáromi várnak felügyeletével s főparancsnokságával volt megbízva, utólag rendeletet kapott, hogy az Egerben összpontosítandó tartalék-hadtest vezényletét vegye át.1 A tábornokot a magyar-osztrák harc kezdetétől fogva a legvitézebb és leggeniálisabb vezéreink egyikének tanultam ismerni, s az a vágyam, hogy a magyar hadseregben szolgálhassak, az ő szíves felhívása folytán teljesült. Ε körülmény tette lehetővé, hogy az ő vezénylete alatt egy becsületes és érdekes hadjáratban részt vehessek. Örömem jelentékenyen fokozódott, amikor értesültem, hogy a tábornok egy újabb rendelet folytán nem többé Egerbe, hanem mint az V.-ik hadtest parancsnoka Temesvárra megy.2 Ε rendeletet teljesítendő, ma délután öt óra körül a „Tigris" szállodából, hol a tábornok rövid idő óta lakott, távoztunk, s a pest—szolnoki vaspálya egyik külön vonatán elutaztunk. A délben keletkezett eső nemhogy alább hagyott volna, sőt folyton erősebben zuhogott. Bár ez kellemetlenül hatott az utazásra, mégis vidám fesztelenség és emelkedett hangulat uralgott az egész társaság körében. Ε társaság a tábornokon, ennek nején, gyermekein, napán s két sógornőjén kívül mintegy húsz személyből állott, kik a törzskart és a kíséretet képezték. Az utazás akadály nélkül folyt. A vonattal Czeglédre érkezve, kevés időre megállottunk, mivel ott a tábornok néhány hátas lovat vezettetett elő, amelyek közül egyet, Έ tartalék-hadtest 1849. június és július hónapokban Eger vidékén gyűjtetett össze, s két hadosztályból állott: gróf Hadik Gusztávéból és a Pulszky Sándoréból; összesen tíz zászlóalj gyalogság, hat század lovasság és 12 ágyú. Az egész hadtest 9500 emberfó're ment volna. — Megjegyzés: A lapalji jegyzetek, ha másként nincsenek jelölve, Dudás Ödön művei. 1 Az V-ik magyar hadtest ez idő tájt gróf Vécsey Károly tábornok parancsnoksága alatt állott, s a temesvári erősséget ostromolta. Egyidejűleg ugyancsak Vécsey vezette Aradvár ostromát is. A nemzeti kormánynak Guyon megbízatásával mindenesetre az volt a célja, hogy a két helyen folyt ostromműveletek mielőbb sikeresen befejeztessenek. Temesvár és Arad hosszú időn át tartott siker nélküli vívása már-már a közvéleményt türelmetlenné kezdé tenni. Ε köztürelmetlenségből következtethetjük a szándékba vett vezérváltoztatást. Amint látni fogjuk azonban, Aradvár őrsége nemsokára megadta magát, s ezáltal fölöslegessé vált a kormány ily iránybani intézkedése. — Vécsey ellen azonban Arad megvétele után is joggal emeltek egyesek kifogást, mert ő Temesvár ostromával is késlelkedett — amint erre később maga a napló is utal.