Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
552 SÁNDOR PÁL addig én semmi esetre bele nem szollok, mert belső meggyőződésem minden szabadságot, melly nem káros, pártolni, a vallásbélit pedig sem károsnak, sem dogma elleninek nem tartom . . . meggyőződésem tehát a Státusok izenete volna,8 4 de akkor ellene kellene mondanom Mukinak,8 s ki eddig az ellen jelentette ki magát, a mit utasítás nélkül nem teszek, jobb tehát hallgatni, mert azt talán senki közületek nem kívánja, hogy utasítás nélkül meg győződésem ellen szolljak". A július 4-én kelt levelében pedig arról tudósítja sógorát, hogy a katolikusok áttérése a protestáns hitre továbbra is csak a hatheti kötelező oktatás, valamint a király hozzájárulásának feltételeitől függ, elsősorban a kormányt támogató főrendek magatartása, de az alsó tábla konzervatív követeinek növekvő térhódítása következtében is. Márpedig - írja haza - „ha jussa lesz a Fejedelemnek minden tárgyat végre hajtás előtt felkérni, és meg vizsgálni, Törvény helyett önkény fog bennünket kormányozni és soha meg nem menekedünk ... a vagyon bátorságát gátló parancsolatok alol, pedig ez Zalának is óhajtása . . . nagyon szeretném, ha ezt otthon is figyelembe vennék, és a vallás palástja alatt a fejedelmi önkénynek lehető terjedését el nem néznék" — sugallja Deák Oszterhubernek a meggyőződésének megfelelő pótutasítás mielőbbi elküldését. Szavaiból kitűnik: a szabad vallásgyakorlat dolgában kifejtett konkrét álláspontja egyúttal általános, elvi állásfoglalás is. Mégpedig a végrehajtó hatalom, s főként az ezt megszemélyesítő fejedelem önkényének törvényes korlátozása céljából. „Mert minden önkény sérelme a törvénynek" — írja — „és a legnehezebben az orvosolható, melly a végre hajtó hatalom fejének, az erővel és fegyverrel bíró Fejedelemnek önkényéből ered." Deák tehát a vallás szabad gyakorlását, miként a jobbágyok személyi és vagyoni biztonságát gátló megkötéseket, az „országos sérelem" elvi szintjén támadja. Tulajdonképpen hasonló harci módszert alkalmaz később, amikor Wesselényi perbefogását „országos sérelem"-nek tekintve küzd majd az erősödő abszolutista végrehajtó hatalommal szemben. De a lényeget érintő egyes kérdéseknek az általános, elvi vonatkozásait is mindig megítélő jellegzetes harci alapállása szembeötlik már követi fellépése kezdetén is. A május 7-i első tudósításában arról ír — az országgyűlési tárgysorozat vitájához fűzött reflexiójában —, hogy „az országos Gyűlési tárgyak számát, sorát és mineműségét előre meg határozva, előnkbe ki szabva nem lehet", mert az ilyen eljárás ,,a' mi initiativánkat tetemesen sérti", mint a „törvényhozó hatalom fele részének".86 Figyelmet érdemel: Deák a törvényhozó hatalom kezdeményező szerepét - sokszor használt szavai szerint a „kezdeményi juss"-t —, kezdettől fogva az alsótábla, gyakorlatilag a megyék küldöttei számára kívánja biztosítani, mind a végrehajtó hatalommal, mind pedig a kormányt támogató főrendekkel szemben8 7 Július 13-a előtt veszi kézhez a neki megfelelő pótutasítás szövegét;8 8 13-án egyik legszebb beszédét mondja el az országos ülésen, a megkötésektől mentesítendő vallásgyakorlat szabadsága mellett. Kossuth is felfigyel erre 84 A reversalisok eltörlése; minden gyermek apja vallását kövesse érett koráig, utána pedig lelkiismereti szabadsága szerint döntsön: a kötelező hatheti oktatás eltörlése: katolikusok evangélikus nevelőket is felfogadhatnak: evangélikus ifjak ne akadályoztassanak abban, hogy külföldi iskolákat látogathassanak. 8 5 Horváth János beceneve 86 ROLT. i. közlés 54-55. 87 OT. I. k. 417. 88 OT. 1. k. 551.
