Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
550 SÁNDOR PÁL Ν η, mintha Deák egyáltalán nem foglalna egyénileg állást a neki kedvezőtlen utasítások eseteiben, vagy az utasítások hiányában. Van, amikor állást foglal, van, amikor jobbnak véli hallgatni és kivárni a megye pótló támogatását. Ez a rugalmas magatartása a mindenkori helyzet megítélésétől függ. A jobbágyok személyi és vagyoni biztonságáról szóló tervezetet, még utasítása megérkezése előtt is támogatja, de csak a saját személyében. Két alkalommal is felszólal mellette. Először a június 15-i kerületi ülésen, amikor a természetjog elvére hivatkozással támogatja azt.79 Másodízben a június 17-i kerületi vita alkalmával, amikor a rendi opponálok Verbőczi szellemében támadják a reformot. Ekkor a törvények szellemének a jelen igényeihez igazításával argumentál, rugalmasan idomulva az ellenfél gondolatvilágának jogi érveihez, csak éppen ellenkező értelmet és tartalmat kölcsönöz azoknak.8 0 Ezzel a magatartásával némi nyomást is kíván gyakorolni megyéje felé, a még elküldendő, támogató utasítás mielőbbi kézhez vétele érdekében; hiszen egyénileg már állást foglalt az ügyben. Július 4-én kelt, sógorához írott levelében sürgeti is a pótutasítás elküldését: „meg küldöttem a Megyének ezen czikkelyt, remélem el fogadják azt" — úja csendes biztatással Oszterhubemek. Amikor azután a kedvező utasítás megérkezik, hivatkozik is rá, a szeptember 21-i országos ülésen elhangzó beszédében. Csakhogy az egyre forrósodó hangulatú viták közepette ismét megváltozott érveléssel. Utasítása lévén, most már nincs szüksége a természetjog túlságosan általános jogi fegyverének alkalmazására, vagy a régi törvények szelektív átértelmezésére felépített vitametódusra. Ezeket ugyanis rendszerint támogató utasítás hiányában alkalmazza. Megtámogatva az utasítás törvényes erejével, ezúttal már a reform érvényesülését gátló „önkényt" veszi célba, amely a „leggyilkosabb" ostora „az emberiség közboldogságának, akár egyes polgár, akár a nemzetnek egy osztálya, akár a koronás fejedelem gyakorolja" azt.81 Időközben ugyanis a kormányt támogató főrendek ellenállása mind kedvezőtlenebb feltételeket teremt a reform megszavazásának esélyére az alsótáblán is. Mindenesetre figyelemre méltó, hogyan igazítja a fiatal politikus érvelési módszerét a mindenkori helyzet által meghatározott szükségletekhez és lehetőségekhez. Más esetekben, ha úgy ítéli meg a helyzetet, a háttér csendjében tartózkodik. így tesz a vallásügyi tárgyalások kezdő etapjában. Utasítás hiányában eleinte tartózkodik minden állásfoglalástól; nem is szavaz e tárgyban.8 2 Követtársa, zalabéri Horváth János ugyanis egyénileg minden esetben a konzervatív álláspontot védi.8 3 Deák viszont a liberális ellenzék meggyőződését osztja, és azon fáradozik, hogy ennek megfelelő pótutasítást kapjon hazulról. Június 6-án azt írja erről sógorának, hogy „mi is utasítást kértünk a mai napon a vallásbéli sérelmek eránt, majd meg látom mi lesz szándéktok, 7'0T. I. k. 473-474. S0 OT. I. k. 483. '1 Kónyi M. : i. m. 33. ,J OT. I. k. 527. 83 A vallásügyi vita különösen két pont körül éleződött ki, részben a kormányt támogató főrendek többsége és az alsótábla ellenzéke, részben az alsótábla konzervatív és liberális szárnya között. 1) A katolikusok áttérési szándékát az uralkodónak kellett bejelenteni, aki hatheti cenzúrát állapított meg, az áttérést megelőző hatheti oktatás kötelezettségével. 2) A reversalisok nemcsak jövőbeü, hanem visszamenő hatályú eltörlése is napirendre került. A kormányt támogató konzervatívok az uralkodói censura, valamint a reversálisok változatlan meghagyása mellett foglaltak állást. Ezt pártolta Deák követtársa, zalabéri Horváth János is a maga nevében.
