Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
548 SÁNDOR PÁL tagjai egy emberöltőnyi kerülőút végén7 2 , már új történelmi feltételek között jutnak közel a liberális reform gondolatához, miközben a reform ideája most már az országos politika égboltján is feldereng. S miként minden politikai helyzet, előbb vagy utóbb, de kiválasztja a maga eszméit hirdető képviselőit, úgy emeli ki magának a hazai belpolitika e korszaknyitó fordulata az újnak szószólójaként fellépő ifjú Deákot, s készteti - a politika ősi szabályai szerint - távozásra az új ideákat befogadni és elismerni nem akaró Antalt. Az új helyzet által kikényszerített visszalépésében is volt elvszerűség, elismerést kiváltó hajlíthatatlan, a mások által megszabott „zsinórmérték"-et magától elutasító keménység. Távozott a diétáról; inkább előbb, minthogy utóbb távoztasson. így kapcsolódnak és találkoznak össze egymással — áttételes szálakon — a tágabb kül- és a szűkebb belpolitika eseményei. Az osztrák birodalom kormányzati-katonai erőit, különböző érdekektől vezérelve ugyan, de kétfelől is lekötve tartó, válságtüneteket mutató európai konstelláció az a széles és nagy történelmi lehetőséget kínáló harci terep, amelyen belül a hazai politikai korszakváltás új tendenciái megélénkülhetnek. Ezek - a magányos titánként fellépő Széchenyi racionális ökonómiai programjától is inspirálva — mindenütt a nemesi vármegyékből indulnak ki, de összhatásuk az ifjabb nemzedék körében ekkor már országos lévén, vissza is hat erre a politikai támaszpontra. Zalában is elmozdul a politikai talaj a .jakobinus időket" követően kialakult régi alapjáról, legfeljebb némi késéssel és kisebb intenzitással a zempléni, a pesti vagy a szatmári viszonyokhoz7 3 képest. Ez a politikai elmozdulás jut kifejezésre az egyéni életutakat is meghatározó módon, a régihez kötődő Antal és a megújulást képviselő és vállaló Ferenc szerepváltásában 1831-33. között. 1797. évi április 12-i híres zalai felirat létrehozója, amely a franciák elleni magyar hadfelkelési felhívás visszavonására szólítja fel az uralkodót. Retorzióképpen ó' is elveszti megyei tisztségét, és visszavonul dekanováci birtokára. Mihály nevű egyik fia Deák Ferenc jó barátja. Mellettük Kozits István, Skublits János táblabírákat, Csányi Márton tiszti ügyészt a „lázító" felirat hallgatólagos résztvevó'it szintén törlik a megyei hivatalt viselők névsorából. A zalai jakobinusokról szól gróf Pregen rendó'rminiszter egyik 1792-ből kelt jelentése az uralkodóhoz. Mindezekre ld.: A magyar jakobinusok iratai. Sajtó alá rendezte Benda Kálmán, Bpest, 1957. XXI-XXII., L., LXXXI., UV., LX., 437-438. Sándor Lipót főherceg nádor iratai. Kiadta, a bevezető tanulmányt és a magyarázatokat ütaMályusz Elemér, Bpest, 1926. 12., 812., József nádor iratai. Kiadta és magyarázatokkal kísérte Domanovszky Sándor, Bpest, 1925. I. k. 207-209., továbbá: Olvasókönyv Zala megye történetéhez. Zalaegerszeg, 1961, 67-68. 1. összeállította Degré Alajos; továbbá, Zala megye i. m. V. k. 3-8. Ujabban: Vörös István: Adatok a zalai jakobinusok történetéhez. Thury György Múzeum Évk., 1972. Deák F. és Tuboly Mihály, valamint Csányi László baráti kapcsolatára ld. - többek között - Deák Vörösmartyhoz írott leveleit 1828. április 17-éről és november 8-éről. Mindkettő VMÖM. 17. k. 208-209., 216., valamint Zala megye II. k. 129-140. A nemesség politikai pályájának alakulásáról és ennek jellemzéséről a jakobinus időktől a reformkor kezdetéig szól Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország című nagy tanulmánya. Századok, 1971. 3-4. sz. 545-626. 11 A közgyűlés még érdemeit köszöntő küldöttséget is rendelt lemondása alkalmából. ZML. Kj. a már idézett 1833. évi áprüis 15-i 1022. számú irat vonatkozó szövegrésze. Ezt már Kónyi Manó is idézte említett műve Ι. kötetének 6-9. lapjain. Vö.: Ferenczi i. m. I. k. 78. 7 3 Ezekről részletesen írt Barta I. i. m. 100-166. lapjain.
