Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
526 SÁNDOR PÁL órákon hallottakat. Mégis gyorsan és pontosan felidézi és elmondja a tananyagot.1 2 Győri joghallgatóként pedig már korrepetál, önműködően továbbadva a testvéri hagyományként beidegződött szokások egyikét. Konviktusi szobatársa, Sinkay János, a jómódú zalai birtokos család sarja, értelem dolgában elmarad mögötte. Az ifjú Deák kényelmes ahhoz, hogy maga olvassa az akadémiai vizsga anyagát. Letelepszik széles karosszékébe, Sinkay val pedig felolvastatja a tananyag szövegét. Látszólag nem is figyel a hallottakra. Csak a vizsgákon derül ki, hogy az olvastatás után hallottakat még önállóan fel is dolgozza.13 Az eredményes tanulás e szélsőségesen akusztikus módja, a tanulás tudatos szándékán, a tananyag logikai összefüggéseinek megértésén és az emlékező képesség különleges élénkségén alapul az ifjú Deáknál. Emléktárát és egész személyiségét elsősorban szociális létformájának változó impulzusai gazdagítják. Az emóciókat fogva tartó, érzelemszegény világból szabadulva épül be a gyermek Deák a középnemesi létforma konvencióitól szabadabb testvér-család szociálisan kötetlenebb környezetébe. A kehidai plébános, a família elszegényedett ágának egyik leszármazottja, akit még az apa hozatott saját birtokára, ahol mindennapos vendég volt a családnál, rendszeresen elviszi őt a családi sírbolthoz. Útközben magyarázza a gyászos múlt ködbeveszett emlékeit; megismerteti a családi birtokot körülvevő természet, a család történetét őrző tárgyi emlékek világával. Egyszerű és hatásos eszköz az ébredő értelemnek, az oktatás pressziójától mentes fejlesztéséhez.1 4 A képzelet felkeltésének ez a tárgyi világgal eleven kapcsolatot teremtő, élményt keltő módja is hozzájárul a megfigyelő- és emlékezőképesség korai kifejlődéséhez Deáknál. A Deák-nemzetség jobbmódú nemesi ágának tagjai nem határolódnak el a szegényebb nemesi rokonság paraszti sorban maradt tagjaitól. Az előbbi famíliának számos paraszt-nemesi egzisztenciájú unokaöccsük és húguk van, akikkel a család fenntartja a rokoni kapcsolatokat. A gyászos emlékezetű, egyszerű, durva vakolatú söjtöri lak, a hozzátartozó másod-, harmad- és negyedosztályú szántókkal, a kereken 650 holdnyi réttel, a szomszédos nemesi birtokos társakkal is közösen használt erdővel és legelővel, rajta összesen 21 2/8 jobbágytelekkel, hozzávetőlegesen 1240, míg a kehidai birtok,1 5 ahol a jobbágytelkek száma 12 Eötvös K. Deák életéből, megjelent a Vasárnapi Újság 1876. 8. sz. 122.; Lásd hozzá: Ferenczi i. m. I. k. 32-34. 1 *Egry: i. m. 27-28. 1. Hasonló adalékot említ még korábbról Ferenczi is i. m. I. k. 47. 1. Az emlékezés és a tanulás elméleti és gyakorlati kérdéseiről általában ld. Kardos Lajos művét, Általános pszichológia címmel, Budapest, 1965. 125-159. Deáknak a logikai összefüggéseken alapuló tanulási készségére jellemző adalék olvasható a Pesti Hírlap 1886. évi szeptember 27-i számában, a 3-4. lapokon. Itt az utalás arról, hogy álh'tólag Czinár Mór volt az a „páter Martinus", aki a tanítás gondolkodtatáson alapuló módszerét szigorúan alkalmazta a győri líceumban, és akire Deák később nagy megbecsüléssel emlékezett vissza. 1 "Ferenczi azt írja, hogy a kehidai plébános — Deák József - „Deákék egyik jobbágyának fia volt, kit . . . a család neveltetett s a kehidai plébánusságra segített." I. m. I. k. 38. 1. Egry ezt úgy interpretálja később, hogy „ez a pap a paraszti ág leszármazottjai közül való volt". I. m. 7. 1. Valószínű, hogy inkább a nemesi ág elszegényedett és paraszti sorban élő tagjáról van szó. Erre utal az 1835. évi nemesi összeírás Deák József plébánosra vonatkozó bejegyzése. Ld.: Zala Megyei Levéltár (a továbbiakban ZML). Nemesi javak összeírása (a továbbiakban Nö.) 1835. IV. - 9/f. Kapornoki járás, 45. Kehida. 1 5 A söjtöri emeletes lak eredeti vázlatára ld.: Hazánk s a Külföld, Pest, 1865. 52. sz. 817. 1. Megemlékezik róla - többek között - Áldor is i. m. 7-8.; gyámleánya visszaemlékezésében az 50.
