Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III
MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELME 1790-1848 KÖZÖTT 465 A vázolt folyamat már a 15. századi kezdetektől a 17. sz. derekáig, majd később újból, és még inkább az ipari forradalom óta egyre nagyobb mezőgazdasági termék és egyéb eredetű nyersanyagszükséglettel járt együtt, amelyet az egyes nyugat-európai országok az ipari forradalom időszakában — országonként eltérő időben és termékszerkezettel, történelmi előzményeiktől és földrajzi adottságaiktól is meghatározottan — saját termelésükből a 19. sz. közepe felé haladva egyre számosabb termék vonatkozásában nem tudtak kielégíteni. Anglia a 18. században még mind az élelmezést, mind az ipari termelést szolgáló mezőgazdasági termékekből, sőt egyes más eredetű ipari nyersanyagokból is önellátó volt.1 A 19. sz. első éveitől kezdve 1815-ig már nagyobb mennyiségű gabona importjára 1 Az új társadalmi munkamegosztásról, annak hajtóerejéró'l, valamint az agrártársadalmi állapotokból kiszakadásról, a modern tó'kés társadalomtól elválasztó küszöb átlépésének feltételeiről Bekker Zsuzsa: Növekedési utak - dinamikus ágak (Bp., 1978) c. könyve tájékoztat, amely szép példája a történelmi látásmód hasznosításának, a mai világgazdaság továbblépéséhez is szükséges út keresése során felmerülő bonyolult, egymással globális méretekben összefonódott és egymásra kölcsönösen ható közgazdasági problémák történelmi előzményekig visszatekintő és azokba ágyazott, azoktól meghatározott kérdései tárgyalásának - három dimenzióban. A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet, az ipari forradalom kérdéséről és annak külföldi szakirodalmáról Berend T. Iván-Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században. Bp., 1969 (a továbbiakban Berend-Ránki 1969) munkájának 376-379. oldalai nyújtanak felvilágosítást. Nélkülözhetetlen a kérdés ismeretéhez Jaroslav PurS: Az újkor komplex forradalma. íeskoslovensky Casopis Historicky 1971. 2. (Magyarul: Világtörténet. Tájékoztató a külföldi történeti irodalomból. 27. sz. 1977. 184-212.) c. írása is. - A történelmi körülmények alakulása miatt fejlettebb és elmaradottabb országok, sőt régiók viszonyára François Perroux: „Indépendance" de l'économie nationale et l'interdépendence des nations. Paris, 1969 (Magyarul: Nemzeti függetlenség és kölcsönös gazdasági függőség. Bp., 1972), továbbá uő.: L'économie du XIXÈme siècle. Paris, 1969. c. munkái figyelemre méltóak. Az utóbb említett műnek a terms of trade-ból származó előnyökről szóló megállapítására és ennek a Habsburg-uralom alatt levő területek gazdasági kapcsolataira való alkalmazhatóságának lehetőségére a magyar szakirodalomban elsőként: Ránki György: Közgazdaság és történelem - a gazdaságtörténet válaszútjai c. tanulmánya (Bp., 1977. 36-37.) hívta fel a figyelmet. - A mai világgazdaságban észlelhető gazdasági fejlettség és elmaradottság összefüggéseinek történelmi hátterére, előzményeire - a centrum és periféria fogalmát használva erre az évszázadokkal korábban létrejött és máig ható folyamatra - a tó'kés világ számos közgazdásza utal, és különböző, a tőkés rendszer, a tőkés befolyás hatását bíráló, vagy azzal azonosuló tudós nézőpontját tükröző következtetéseket von le a történelmi előzmények tényeiből. A valósághoz ebben a tekintetben viszonylag közelebb álló és a magyar gazdaságtörténeti szakirodalom által is méltán a legtöbbre becsült Immannuel Wallerstein: The Modern World System (Capitalist Agriculture and the origins of the European World-Economy in the Sixteenth Century). New York - San Francisco - London, 1974. c. könyve, továbbá „A világkapitalizmus felemelkedése és jövőbeni összeomlása. Az összehasonlító vizsgálat szempontjai" c. -, a Comparative Studies in Society and History 1974. 4. számában megjelent - tanulmánya (Részleteket közöl belőle a Világtörténet. Tájékoztató a külföldi történeti irodalomból 27. sz. 1977. 5-17.). Wallerstein átfogó koncepciójának a valóságot feltáró részleteiről, ugyanakkor téves, egyoldalú nézeteiről is meggyőzően ír Szentes Tamás: Polgári és „újbaloldali" elméletek a tőkés világgazdaságról. Kossuth, 1980. 340-409. Wallerstein helyes elismeréseit gondolják tovább és hasznosítják marxista nézőpontból Európa északi, déli, délkeleti régióira is Berend T. Iván-Ránki György: Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Az európai periféria az ipari forradalom korában c. általuk szerkesztett, jórészt azonban az ő írásaikat is tartalmazó könyvükben (Bp., 1979., a továbbiakban: Berend-Ránki, 1979), amelyben a két forradalom — gondolatának kialakításához segítségül hívták Eric J. Hobsbawm: A forradalmak kora 1789-1848. (Budapest, 1964) c. könyvét, a kötet címével azonos tízíves bevezetőjükben. Ebben a legújabb külföldi szakirodalmat hasznosítják kritikusan, és szembeszállnak olyan szerzők nézeteivel,
