Századok – 1981

TÖRTÉNETI IRODALOM - Documente privind revolutia dela 1848 fri tările romăne. C. Transilvania. (Ism.: Trócsányi Zsolt) 428/II428-429

430 TÖRTÉNETI IRODALOM a régi rendnek elkötelezett főtisztek), végül is azonban hajlandó elvállalni a közgyűlés levezetését. A gyűlésen ezek után felolvassák Alsó-Fehér megye ismeretes (mindenesetre nem ebből a kiadványból ismeretes, mert annak I. kötetébe nem fért be) 1848. március 31-i körlevelét, s annak minden pontját elfogadják. Még arra is határozatot hoznak, hogy a körlevél szellemében intézzenek felhívást Szászvárosszékhez, ill. Vajdahunyad és Hátszeg városához. Ezek után felolvassák Udvarhelyszék 1848. április 3-i körlevelét (szintén nincs nyoma a kiadvány I. kötetének másféltucatnyi április 3-i dokumentuma közt), de már csatlakozván Alsó-Fehér megye felhívásához, azt csak lelkesen fogadják, követeket választanak, közbátorsági bizottmányt jelölnek ki (benne Gyulay Lajos s más magyar arisztokraták mellett a román, vagy legalábbis román származású Bágya Károllyal, Mara Józseffel, Gola Mózessel). A továbbiakban többek között állást foglalnak Hátszeg városa mellett, amely városi jogaínak a határőrség által való megsértését panaszolja. Noptsa már távozik az első napi ülésből, amikor a még együtt lévő rendek közt szólásra emelkedik Váradi Dániel mint a rákosdi, kerseci, pestesi, keresztúri, veceli, szárazalmási és bretyelini határőrök megbízottja, az e helységekben lakó nemesek határőrség alá vetésének megszüntetését követelve. A gyűlést erre folytatják (Noptsa visszatér), Váradi most már szabályos ülésben is előadja követelését, s határozat születik a sérelem mielőbbi orvoslásának követutasításba vételéről. Még ebben az ülésben történik valami, amelynek teljes jegyzőkönyvi rögzítését idézzük: „A nemes megye kebelében lévő oláhajkú nemes atyánkfiai részéről azon kívánat terjesztetvén a nemes rendek eleibe, hogy reájok nézve igen megnyugtató lenne, ha a köztanácskozáson keresztülment tárgyak folyamáról, és azok eredményéről magok is oláh nyelven értesíttetnének, s erre a nemes rendeket fel is hiván, Kakutsi Elek" (a megye egyik akkor megválasztott követe), „Gola Móses és Pára Antal atyánkfiai által a nemes rendek mai gyűlésén folyt tárgyak feletti tanácskozások, és azok nyomán kelt határozatok kérelmes nemes atyánkfiainak is értésül adatni végeztetett". (Jegyezzük meg: itt nyilván a román kisnemesség szegényebb, közügyekben kevésbé forgó részéről volt szó, a köztanácskozásokban, közügyek vitelében szereplő román nemesek ti. tudtak magyarul.) A gyűlés további 2 napján többek között elfogadják a követinstructiót, kérést határoznak aziránt, hogy az erdélyi országgyűlés királyi biztosa a magyar minisztérium valamelyik tagja legyen. Április 14-én, a háromnapos mozgalmas gyűlés végén, Noptsa elbúcsúzik a megyétől. Fogarasvidéken, amelynek nemességén belül ismeretesen még a Hunyad megyeinél is nagyobb a románság aránya, 1848. április 13-án ül össze a közgyűlés. Itt Bruckenthal Károly főkapitány a Gubernium 1848. március 22-i rendeletének ismertetésével nyitja meg a gyűlést. Ez a rendelet magában foglalja a Kolozsvárnak a Guberniumhoz intézett feliratában foglalt követeléseket: országgyűlés, unió, az unió kimondásáig is sajtószabadság, továbbá a törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, a nemzetőrség felállításának engedélyezése. (Azt talán már mondanunk se kell, hogy sem Kolozsvár felirata, sem az említett guberniumi rendelet nem szerepel e kiadvány I. kötetében.) A megnyitó után újra felolvassák ezt a rendeletet, majd Alsó-Fehér megye március 31-i, Udvarhelyszék április 3-i és Kolozs megye ugyanaznapi felhívását (az utolsó is az uniót sürgeti), végül Fogaras városának kérelmét nemzetőrség felállítása iránt. A gyűlés állást foglal amellett, hogy országgyűlést kell tartani az unió, a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, az államilag biztosított kárpótlással történő jobbágyfelszabadítás, a nemzetőrség felállítása kimondására, e végett feliratot is intéz a Guberniumhoz. egyben országgyűlési követeket választ (első helyen iíj. Boér Antalt), és közbátorsági választmányt hoz létre, erre bízza a helyi nemzetőrség megalakítását. Háromszék nevezetes április 11-12-i közgyűlésének is a Gyrás gyűlési jegyzőkönyvekben találjuk pontos hivatalos krónikáját. A főkirálybíró megnyitója után a jelenlevő tömeg követelésére a gyűlés helyét átteszik a közgyűlési teremből a szabad ég alá. Ott hozzák meg a határozatot az unió követeléséről („A magyarhonnali egyesülés. . . minden jogok biztosításának, s részint megnyerhetésének egyedüli feltétele"; az unió „általánosan, minden feltétel nélkül országosan" legyen), egyben állást foglalva a közteherviselés, a polgári és keresztyén vallási egyenlőség, a kárpótlással történő jobbágyfelszabadítás, a székely határőrség megszüntetése és a nemzetőrség létrehozása mellett. A határőröknek már a követválasztásnál is a nemesekével azonos jogokat biztosítanak: azok fejenként szavazhatnak. Tisztelgő feliratot határoznak István nádornak és a magyar minisztériumnak. Aranyosszéken Dindár Antal főkirálybíró (egykori román fejedelmi tisztségviselő, majd erdélyi birtokos úr leszármazottja) az április 12-13-i közgyűlés egyedüli tárgyául az unió ügyét jelöli ki megnyitójában. Alsó-Fehér, Kolozs megye és Udvarhelyszék többször említett körleveleinek felolvasása után határozottabban ki is mondják: „átlátván, hogy . . . Erdély országának szellemi s anyagi