Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Zimányi Vera: A Zrínyi-család tengermelléki birtokai 368/II
A ZRÍNYI-CSALÁD TENGERMELLÉKI BIRTOKAI 389 adták el pénzért, 28,8%-a ment a bányászoknak, a gabona-, bor- és faszállítóknak, 3,2%-ot különböző apró tételekre fordítottak.3 5 A gabonaszámadásoknál részben mindennek a tükörképe látszik. Az első elszámolási időszakban összesen 8658 3/4 starius búza és egyéb gabona, 94 starius cirok folyt be a buccari kikötőgazdaságba. Ezt csaknem mind ki is adták, éspedig 48,7%-át faáruért és sóért, 26%-át készpénzért, a maradék pedig kisebb tételekre, megbízásokra ment el, többek között az uradalomnak Velencébe vagy máshová utazó megbízottai élelmezésére, az uradalom két saját hajójának a magisterei részére, stb.3 6 A második időszakban összesen 10711 1/2 starius búza 64,8% 3 547 starius kukorica 21,4% 1 313 starius köles 7,9% 576 starius cirok 3,5% 400 starius árpa 2,4% 16 547 1/2 starius 100,0% gabona folyt be a kikötőbe, amelynek 86%-át pénzen vették.3 7 Ε gabonamennyiség felhasználása során a napi szükségletekre és kisebb kiutalásokra közel 20%-ot fordítottak, faárukra csaknem 56%-ot, só és egyéb cikkek vételére, valamint készpénzért történő eladásra 25%-ot. A vasáruk bevételét és kiadását két részletben, 1665—70 és 1670—73 között összesen 8 év 1 hónap időtartam alatt vizsgálhatjuk a számadáskönyv alapján.3 8 Azok az áruféleségek tűnnek fel, amelyeket a vasművek során már szemügyre vettünk. A világos egyenleget ismét nehezíti az a könyvelésmód, hogy időnként meghatározott értékű vasért és vasáruért is vásároltak sót vagy gabonát, és ezt a kiadást is a készpénzkiadások között tüntették fel. A vas túlnyomó részét a kikötőben adhatták el, feltehetően itáliai kereskedőknek, hajósoknak. Ezekre az itáliai kapcsolatokra azonban csak akkor történik konkrét utalás, amikor az uradalom maga szállít vagy küld ki vasárut Velencébe, egy alkalommal egy bizonyos Bonvisi nevű kereskedőnek, valamint Velencében tartózkodó uradalmi tisztviselőknek. Ugyanezzel a Bonvisivel, valamint egy Gregalin nevű velencei kereskedővel többször is találkozunk; Jacobus de Alepo, Blasius Squadro, Franciscus Ciabert, Joannes Puesi, Vincentius Urbánus, Gasparus Gall, továbbá Petrus Seculi, Petrus Szvílakos és Joannes de Mesina nevű kapitányok fordulnak itt elő megnevezett kereskedelmi partnerekként. Egy tipikus kereskedelmi ügyletet rekonstruálhatunk a számadáskönyv rovatai alapján: Velencében 625 starius kukoricát (formenton) vásároltak, azután az Ancona melletti Senegaliában (amely élénk kereskedelmi központ volt ekkor) az uradalom vasáért ugyancsak kukoricát vettek, mindezt az uradalom Piate nevű hajóján szállították. Az így 3s Az 1693-1706 között folytatott buccari sókereskedelemmel foglalkozik Ivan Erceg tanulmánya: Promet soli u Bakru i Bakarcu Krajem 17. i pocetkom 18. stoljeca. Zbornik Historijskog Zavoda Jugoslavenske Akademije Znanosti i Umjenosti, Vol. 8. Zagreb, 1977. 36 10. sz. forrás, 243-245. 3 7 Uo. 266 skk. 3 " Uo. 287 skk. 9 Századok 1981/2
