Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Zimányi Vera: A Zrínyi-család tengermelléki birtokai 368/II
A ZRÍNYI-CSALÁD TENGERMELLÉKI BIRTOKAI 383 olvad és cseppfolyós halmazállapotúvá válik, ezt a nyers vasat hívják Graglach-nak. A direkt eljárással dolgozó kemence neve a szakirodalomban buca-kemence; csabari megnevezései fornax mineralis minor, Plächhaus, Plaus. Az indirekt eljárással dolgozó kemence ilyen korai típusát magyarul legjobb olvasztónak, vasolvasztónak nevezni, Csabaron fornax mineralis major-nak, illetve ugyancsak Pláchhaus-nak hívják. Hogy ez utóbbi Plächhaus műszaki szempontból különbözik az előbbitől, kétségtelen a 4. sz. irat szövegéből, amely szerint a minor Plächhaus terméke „massae Wolff dictae", ahol a massa magyarul bucát jelent, német neve pedig Krajnában Wolff; a major Pláchhausból nyersvas folyik ki („fluit"), s ezt Grogloch-nak hívják. . -Amikor a kohósítás során a vasércből vasbuca, azaz kovácsvas, illetve a másik eljárással nyersvas lett, a kohósítás termékét átvitték további feldolgozásra a hámorokba. A kovácsvasat közönséges hámorban dolgozták fel leginkább rúdvassá; ezt a hámort Csabaron németül Wolfhammer-nak, horvátul vuk-nak nevezték. A nyersvas feldolgozására (az ún. frissítés után, aminek azonban itt az iratokban nincs nyoma) a nyújtóhámorban (Streckhammer), illetve az ennél nagyobb „Ballasch Hammer"-ban került sor. A „Ballasch" esetleg a „Welsch" torzult alakja: Karintiában és Krajnában ugyanis a nagy hámorokat „olasz hámor"-nak, Welschhammer-nak hívták. A „mailei Italici seu Preschäner Hammer" ennek még fejlettebb válfaja lehet, magyarul bresciai hámornak nevezhetnénk. A „bressaner" és variánsai magyarul ugyancsak „bresciai" vas, mester stb., ahol a „bresciai" természetesen a vas minőségét, ill. kidolgozási módját jelöli. Mindezeknél a hámoroknál sokkal primitívebbek a szöggyártó hámorok. Nyersvas és vasbuca egyidejű előállítása egy üzemhez tartozó és párhuzamosan működő kohókban Magyarországon a Garam vidéken az 1740-es évektől kezdve fordul elő; Csabar tehát ebből a szempontból úttörőnek számít nálunk — Krajnához viszonyítva bizonyosan nem volt úttörő. A krajnai kohókhoz való hasonlósága egyébként a csabari kohóról fennmaradt rajz alapján is kétségtelenül megállapítható.2 3 Jól fejezi ki az indirekt eljárás fölényét az az adat, amely szerint a fornax mineralis major fél év alatt állította elő azt a vasmennyiséget, amit azután a hozzá tartozó hámorok egész évben, vagy két éven keresztül dolgoztak fel. Egy összesen tíz évre vonatkozó kimutatás szerint2 4 a kibányászott vasércből groll vasat olvasztottak ki. Feltűnő, hogy szabályosan kétévenként került sor olvasztásra, tehát mintha ezt a műveletet nem minden évben végezték volna! Kétévenként, mintegy 7 3 A csabari olvasztóról fennmaradt egykorú rajzot (Nacrt nekadasnje Zrinske „visoke peci" u Cabru), összehasonlítottuk különböző olvasztók ábrázolásaival. Nem meglepő', hogy a krajnai kohóhoz hasonlított a legjobban. Vö. Dinklage, Karl: Geschichtliche Entwicklung des Eisenhüttenwesens in Kärnten. Redex-Rundschau, 1954, Heft 7-8, 274. Flossofen in Krain. 24 10. sz. forrás, 184-204. 1668 április—1669 január között 1664 május—november között 1666 június—november között 1670 június-december között 1672 április-december között 4566 cent 35 lb 4138 cent 17 lb 5769 cent 67 lb 3667 cent 45 lb 4256 cent 55 lb összesen 22 398 cent 19 lb
