Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Zimányi Vera: A Zrínyi-család tengermelléki birtokai 368/II
380 ZIMÂNYI VERA jobbra az úttól állt a kastély, ezzel szemben működött a „Ballasch-mű", a Wallaschhammer.1 5 A krajnai vasbányák és vasművek sorának ez a legdélibb, a horvát határon innen eső láncszeme azonban egészen új keletű volt, ellentétben az ősrégi krajnai létesítményekkel. Az első híradás 1638-ból ismeretes: a bécsi Udvari Kamara Strassoldo laibachi (ljubljanai) helytartónak küldött leirata szerint egy bizonyos Rinaldo Nicolini a császári bányákban különféle bányász és kohász szakembereket, valamint famunkásokat toboroz, és vesztegetéssel igyekszik a Zrínyi gróf területén fekvő, újonnan felfedezett litschi vasbányába küldeni őket. A csabari vasmű építésének időpontja 1651-re vagy 1657-re tehető, de az első időpont látszik valószínűbbnek. A szakmunkásokat Felső-Krajnából hozatták. Ezt erősíti meg a Belső Ausztriai Kamarának a császárhoz írt 1665. szeptember 18-i jelentése is, amely szerint Eisernből nagy számban költöznek át a bányamunkások Zrínyi gróf vasbányáiba, mivel saját felettesükkel összeütközésbe kerültek.1 6 Itt közölt forrásaink igen fontos adatokat tartalmaznak a csabari vasmű üzemelésére vonatkozóan. Az 1671. évi bevételeket, kiadásokat feltüntető kimutatás1 7 szerint Csabaron és Gerován 70 jobbágy élt jobbágytelkeken, akik heti két napot dolgoztak a vasbányákhoz. Egyenként mintegy 42,9 lib-t ( = 6 kam. ft 40 den) fizettek urbáriális adóként, összesen 3002 lib 15 sol-t. A gabonatized értékével együtt lib sol % A jobbágyoktól származó összes jövedelem 4 067 1 (2,93) A termelt vasáruk értéke 113 128 11 (81,63) (azaz 16 969 ft 27 den) A munkásoknak eladott élelemből és posztóból az uradalom nyeresége 21 355 4 (15,41) összesen 138 350 16 (99,97) azaz 20 782 kamarai forint és 61 dénár. A vasművek bevételei között tehát a jobbágyok pénzszolgáltatásai eltörpülnek, még 3%-ot sem érnek el. (A robot értéke természetesen nincsen pénzre átszámítva). A jövedelem legnagyobb része a tényleges termelésből származik, emellett azonban a munkásoknak eladott élelemből is figyelemre méltó nyeresége származott az uradalomnak. Megjegyzendő, hogy nem csupán saját embereiknek, hanem „külsőknek" is adtak el, de azoknak még drágábban, mint a sajátjaiknak, s az itt feltüntetett összegben ez is benne foglaltatik.18 A legjelentősebb haszonkulcsa (230%-os) a pálinkaeladásnak volt. 1 5 Az épületek azonosítására lásd Alfons Müllner: Geschichte des Eisens in Krain, Görz und Istria (Wien, Leipzig 1909) c. művét, 564-567. "Mindezekre lásd i. m. 564-565. 17 L. 4. sz. forrás. A vasmű ismertetésénél az eddigiektől eltérően utalok a forrásra, mert több iratban is szó van a vasműről, s ez iratok között igen terjedelmesek is szerepelnek. A csabari vasbánya bevételeit és kiadásait kivonatosan ismerteti E. Laszovski: Prilog za povijest zeljeza u Cabru za vrijeme Zrinskih. Vjesnik kr. horvatsko-slavonsko-dalmatskoga Zemaljskog Arkiva 19 (1917). 1 * L. 4. sz. forrás.
