Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Zimányi Vera: A Zrínyi-család tengermelléki birtokai 368/II
376 ZIMÂNYI VERA haladott volt. Nemesek, valamint fegyverrel szolgáló libertinusok is éltek itt. A deserták aránya Ozaljon sokkal alacsonyabb, mint a Muraközben. Péter Szvarcha nevű puszta kastélyához összesen 30 egész telken 98 jobbágy tartozott. Egy egész telek heti 6 nap robot mellett minimális földesúri adót (30 kr készpénzt és 2 tyúkot, 2 kappant) adott; egy egész telek értékét 100, 90, ill. 80 Rh forintban határozták meg. Ezeken kivül további 27 1/4 telken élő 94 jobbágyot csatoltak Ozaljhoz, ahová telkenként ugyancsak heti 6 napot robotoltak, de pénz- és természetbeni adójuk több volt, mint a másik csoporté. Ennek megfelelően becsértékük is magasabb: 140, 136,ill. 125 Rh fl. A ribniki uradalomhoz 3 allodium tartozott, valamennyi Péteré. De Miklós örököseinek is voltak saját kezelésű uradalmi földjeik, rétjeik, erdőik stb., bár jóval kisebb mennyiségben, mint Péternek. A két félnek összesen 450 jugerumnyi szántóföldje, 124 jugerumnyi rétje, 313 jugerum erdeje és 155 köböl bort termő szőlője volt. A jobbágyok robotja itt is súlyos: egy egész telek után heti 6 nap, készpénzadójuk 1 ft 45 kr 3 den, természetbeni szolgáltatásaik pedig 4 ft 24 kr értéket képviselnek. Ilyen szolgáltatások mellett egy egész sessiót 150, 135, ill. 120 ft-ra értékeltek. Ε birtokokon is éltek nemesek. Ezzel végére is értünk a jelentősen allodizáló és magas, heti 4 vagy 6 napot robotoltató uradalmak sorának. Típusukban ezek állnak legközelebb a fejlett majorsági gazdálkodást folytató magyarországi uradalmakhoz, illetve közülük a muraközi birtokok ténylegesen Magyarországhoz is tartoztak. Azoknak egyéb vonásaival is erős hasonlóságot mutattak: a jobbágy telkek erős elaprózódása és pusztásodása jellemezte őket, valamint a zsellérek nagy száma. (Ez utóbbi két megállapítás Ribnikre nem vonatkozik.) Az uradalmakban jobbágytelkeken élő nemesek, valamint katonáskodó libertinusok száma, különösen Miklós birtokrészein, úgy tűnik, hogy még az eddig ismert magyarországi uradalmakénál is nagyobb. Mindezek mögött — magyarországi analógiák alapján — joggal sejthetjük a katonáskodó szervitorok széles körét, és a hajdúszabadsághoz hasonló kedvezményekkel élő parasztkatonák rétegét. A negyedik közösen birtokolt uradalom Brod volt. Itt már egy teljesen új világ tárul elénk. Az uradalomhoz tartozó majorsági szántók a két félnél mindössze 60 jugerumot, a szénarétek pedig 75 jugerumot tettek ki, más majorsági tartozékok nem is voltak. A jobbágyok robotmunkája is speciális: a kaszáláson, szénagyűjtésen, és a szénának a közeli uradalmakba való szállításán kívül kötelesek az úr úton járó lovait elhelyezni, terhet hordani és fegyveres kíséretet adni a szomszédos uradalmakig; az elromlott utak és épületek javítását robottal segíteni, és fegyverrel szolgálni az officiális vagy helyettese vezetésével. Csak a robot értéke alapján becsültek az összeírok egy-egy jobbágyot (nem jobbágytelket!) 28, 25, ill. 22 forintra. A két részbirtokon 288, ill. 289 jobbágy és 17, ill. 19 zsellér élt. Az előbbiek átlag mintegy 1,4 Rh fl készpénzadót és 0,9, ill. 0,6 Rh fl-ot érő természetbeni szolgáltatást adtak a két birtokfélen. A sessiok nagysága, művelt vagy elhagyott volta itt nincs feltüntetve. Az uradalomnak mégis viszonylag magas értéke a nagyszámú jobbágy szolgáltatásaiból származott, bár ezek a szolgáltatások jóval enyhébbek voltak, mint amit az előző uradalmakban találunk. Péter tengerparti uradalmaiban: Buccariban, Grobnikon és Gerován alig találunk allodiumot és saját kezelésű földesúri földeket, réteket, csupán allodiális szőlők szerepelnek az összeírásban.
