Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
SZENT KOZMA ÉS DÁMJÁN MAGYARORSZÁGI TISZTELETE (11-14. SZÁZAD) 359 dús és hosszú, nem nyírott szakáll inkább I. Géza arcképére emlékeztet. A magyar koronán ábrázolt VII. Michael Dukas bizánci császár ovális arcéle, nyírott szakállviselete egyezik meg Kozmáéval és Damjánéval. így - bár merész feltételezés? — talán az Árpád-házi család genetikai jellegét akarhatta a freskófestő kihangsúlyozni. A miniatúrák tanúsága szerint ez a viselet végigkísérte az Árpád-házi királyokat, sőt már Istvánt is így ábrázolták 1031-ben a koronázási paláston és később, a 12. század végén a valószínűleg őt megjelenítő kalocsai királyfejen. Századunk elején az észak-magyarországi Kassán (KoSice, v. Abauj vm. ma: Csehszlovákia) a csarodaihoz hasonló freskók voltak a 13. század közepén épült Szent Mihály kápolnában. Sajnos, a napjainkban már nem létező falfestményekről csupán leírás alapján tájékozódhatunk. A középkor falfestészetének kitűnő méltatója, Radocsay Dénes is csak a korábbi forrásokra hivatkozva említi ezeket.11 4 Szerencsénkre azonban még a század kezdetén készült egy leírás, amelynek alapján pontosan rekonstruálható az egykori — a szentély bal oldali falsíkjában levő — Kozma és Dámján falkép.11 5 Eszerint a középen karddal és mérleggel álló Szent Mihály arkangyal jobbján és balján „Szent-Cosmas és Szent-Damian alakjai tűnnek fel, kezükben egy-egy orvosságos edényt tartva". Megtudhatjuk még azt is, hogy a szenteket egyenlő arccal és egyenlő ruházatban festették meg. Az öltözetükről több szó nem esik, csak Szent Mihály arkangyallal kapcsolatban említi, hogy „testét redős tunika fedi". Az adatok teljesen megegyeznek a csarodai falképekével: az orvosságos edény mint attributum, az egyenlő ruházat, amely valószínűleg — Szent Mihályéhoz hasonlóan — redős tunika lehetett. Eltérést csupán az arcok mutatnak, mert itt a freskófestő még az arcokat is teljesen egyformára festette. A falképek készítésének idejét nem tudjuk pontosan. Radocsay 14. századinak tartja.11 6 Mihalik József a karzat ballusztrád-homlokfalán levő, a négy evangélista jelvényét ábrázoló al-freskó kép alapján szintén.11 7 Henszlmann Imre 1870-ben a mészréteg alól kikandikáló falképeket a 13. század végére, esetleg a 14. század elejére datálta.11 8 Úgy véljük, hogy az utóbbi évszám áll közelebb a valósághoz. Egyrészt a hasonló stílusú és tartalmú csarodai freskó 1250—1270 között készült, másrészt a kápolna építésének ideje is emellett szól: 1260 táján épült.11 9 Számunkra különösen annak van jelentősége, hogy a kápolna tituláris szentjének, Mihály arkangyalnak jobbjára, ill. baljára került Kozma és Dámján alakja. Minden bizonnyal temetőkápolnának építették. A kor szokása szerint a parochiális templom és a temetőkápolna közötti terület temető (coemeterium) lehetett. A székesegyház helyén levő, a 13. század közepén épült Szent Erzsébet templom melletti temetőből a korábbi csontokat a Szent Mihály kápolna alatti ossariumba (csontház) helyezték el.120 A I 14 Radocsay D.: A középkori Magyarország falképei. Bp., 1955. 153. Uő. Falképek a középkori Magyarországon. Bp., 1977. 20. II s Mihalik J.: A kassai Szent Mihály kápolna. Kassa, 1904. 31-32. 1 16 Radocsay D.: Falképek .. . 1977. i. m. 20. 1,7 Mihalik J. : i. m. 33. 1 18 Henszlmann /.: Jelentés . . . Archeológiai Értesítő'. 4. (1870) 147., 150. 1 1 9 Mihalik J.: i. m. 43. - Az Erzsébet székesegyház alapfalain belül, a padozat alatt feltárt Erzsébetnek szentelt parochiális templom a 13. század közepén épült, a kápolna vagy ezzel egyidőben, vagy közvetlen ezután épülhetett. Bizonyíték: hasonló szkárosi kőből való, lábazati párkány megegyezik és annak megmunkálása azonos a régi templomon és a kápolnán. 120 Mihalik J.: i. m. 44., 45. 7»
