Századok – 1981

TÖRTÉNETI IRODALOM - Deák; Ernő: Das Städtewesen der Länder der Ungarischen Krone (1780-1918) I. Teil. Allgemeine Bestimmung der Städte und der Städtischen Siedlungen (Ism.: Bácskai Vera) 1333/VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1333 tori címet szerzett erdélyiek névsora, majd összeállítás az ott filozófiai doktorátust szerzettekről. A szerző, szorosabban vett hivatásának megfelelően, a legrészletesebben a hollandiai akadémiák 18. századi teológiai oktatásával foglalkozik, azon belül is a korban központi érdeklődésre számot tartó dogmatikai oktatással. Rendkívül hasznos a magyar olvasó számára az a kép, amelyet itt a voetianizmus és coccejanizmus harcáról, a coccejanizmusnak a harc gyakorlatában a kartéziánizmussal való érintkezéséről, a két alapvető irányzat árnyalatairól s ezek fő képviselőiről, az irányzatok táborainak magatartásbeli különbségeiről ír. Azt is nagy érdeklődéssel olvassuk, amit a felvilágosodás hollandiai jelentkezéseiről mond (Pierre Bayle Rotterdamban tanít, Leibniz 1710-ben Amsterdamban jelenteti meg az „Essais de Theodicée"-t stb.). Külön alfejezetben tér ki emellett a teológiai etika, a bibliai nyelvek tanulmányozása, a biblia' exegézis, az egyháztörténet (e tekintetben is kiemeli a több vonatkozásban is szereplő Lampét), a homiletika oktatására, majd előbb betűrendben, lexikonszerűen mutatja be a teológiai professzorokat és tevékenységüket, azután időrendi összeállítást közöl róluk. A három (rövidebb) utolsó rész ismét közvetlenebbül erdélyi érdekű. Előbb az erdélyi teológiai hallgatóknak a hollandiai teológiai életben való részvételéről szól a szerző, elsősorban a nyilvános vitákról, amelyek valójában az előadott anyag ismétlését szolgálják. A következő szakasz a peregrináció erdélyi hatásának néhány jó vonását emeli ki: a tárgyalt időszakban 7 későbbi református és 3 unitárius superintended tanul Németalföldön, számos volt ottani diák kerül a kollégiumok katedráira, holland tankönyveket vesznek át az erdélyi protestáns kollégiumok tananyagául, Bod Pétert egyháztörténészi pályáján Hollandiában oktató (német) professzorok indítják el, holland akadémiák diákja a természettudományok erdélyi terjedésében úttörő Páriz Pápai Imre és Vásárhelyi Tőke István. A zárófejezet („Sajátos úton s mégis egy úton") megállapításai közül kettőt emeljünk ki. Az első erdélyi wolffiánusok hollandiai peregrinusok - mutat rá van de Graaf. Ugyanakkor Hollandiából származnak oda a racionalizmus és felvilágosodás ellenfeleinek érvei is. Ismertetésünk elején kézikönyvnek jellemeztük a munkát, amelyet szerzője (idézett sorai szerint) elsősorban az erdélyi református egyháztörténeti kutatás támogatására szánt. A könyv, korrekt és alapos irodalomhasználatával, valóban (legalábbis igen nagy részben) megkíméli a 18. századi erdélyi szellemi élet kutatóját a németalföldi akadémiák s az azokon ható szellemi irányzatok történetét tárgyaló, könyvtárnyi irodalom áttanulmányozásától. Ugyanilyen rendkívül hasznosak számunkra a közölt erdélyi diáknévsorok is (azt illetlenség lenne számon kérni a szerzőtől, hogy ezeket miért nem interpretálja bővebben; ezt a hazai felhasználóknak kell megtenniük). Henk van de Graaf, rendkívül szimpatikusán, megmaradt az elvégzendőnek tartott feladat határai közt. Csakhogy ez a „szerény" feladat alapvető volt. Trócsányi Zsolt ERNŐ DEÁK: DAS STÄDTEWESEN DER LÄNDER DER UNGARISCHEN KRONE (1780-1918) I. TEIL ALLGEMEINE BESTIMMUNG DER STÄDTE UND DER STÄDTSICHEN SIEDLUNGEN (Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschafte, 1979. 227 1.) A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK VÁROSHÁLÓZATA (1780-1918) I. RÉSZ. A VÁROSOK ÉS VÁROSI TELEPÜLÉSEK ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA A munka első, bevezető része egy készülő, a Magyar Korona országainak városait az osztrák „Stádtebuch"-ok mintájára leíró műnek. A második rész tartalmazza majd az egyes városok leírását és jellemzését, a harmadik pedig a városok tipológiáját és struktúráját fogja meghatározni. Az ismertetendő első részt a szerző a magyarországi városfejlődés történetét megvilágító tájékoztatásnak szánta, ezért elöljáróban rövid áttekintést ad a városok kialakulásáról és középkori történetéről, hogy az előz-