Századok – 1981

TÖRTÉNETI IRODALOM - Zöllner; Walter: A keresztes háborúk története (Ism.: Bellér Béla) 1327/VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1327 Kifogásainkat elsősorban irodalmi és nyelvi szempontokból tesszük meg. Bármennyire bőséges is irodalmi tájékozottsága, nélkülözi az egyetemes jogtörténet legújabb nagyszabású összefoglalását. H. Coing szerkesztésében 1973-ban indult meg a ,Handbuch der Quellen und Literatur der neuren Europäischen Privatrechtsgeschichte", melynek első kötete a törvényhozás történetére nézve is alapvető; Armin Wolf hatalmas szintézise: „Die Gesetzgebung der entstehenden Territorialstaaten" (517-800. 1., 2 tábla) az európai államok középkori törvényeinek kiadásait és irodalmát is tartalmazza. Részleteiben „Recueil d' Anségise" és „Recueil de Benedictus Levita" (47.1., jz.) csak az alapul vett francia munkában lehetnek Ansegis és Benedictus joggyűjteményei, a lengyel „Nagy Kazimir" is inkább „Nagy Kázmér" (51.1. jz.). Súlyosabban esik a latba Varga ,.nyelvújító" tevékenyésge, amellyel az amúgy is bonyolult jogi nyelvet új szavakkal ,.gazdagítja". Nem világos „a forradalom természetjogisága" (96.1.), sőt a „lázongó természetjogiság" következményeinek kodifikációs kifejezése (133.1.). A pozitív jog „önmagában is jogiságot hordoz" (116. 1.). Kétségtelen a szerző törekvése a sablonostól eltérő jogi fogalmazásra, de ez néha túlzásba esik, mint az ilyen mondatokban: „. . . a szembeállítás, mely a lehetséges recepció szemszögéből a Code civil pátoszát a Bürgeliches Gesetzbuch lélektelenül pedáns művességével, a kompromisszumok nyomorúságának virágba borításával kontrasztálja". (120. 1.) Savigny pedig ,,A természetjog történelmietlen racionalizmusával és apriorizmusával a jogi organikus meggyökerezettségének és kötődésének nemzetiként-történelmiként felfogott irracionalisztikus deifikálását szegezte szembe". (105. 1.) Ilyesféle részletek bőven akadnak a második, jogfilozófiai jellegű részben, ahol Max Weber bonyolultságát Lukács György filozófiája színezi. A történész - ha nem is kivétel nélkül - az egyenes beszédet jobban kedveli. összefoglalva, Varga Csaba nagy erudícióval megírt könyve sokáig forrásműve lesz a kodifikáció kérdésének; megállapításait a tárggyal foglalkozó nem nélkülözheti. Bónis György WALTER ZÖLLNER: A KERESZTES HÁBORÚK TÖRTÉNETE Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1980. 306 1. Népszerű Történelem A történelem korábbi eseménysorából csak kevésnek volt része olyan végletes megítélésben, mint a keresztes hadjáratoknak. Míg a vallásos-idealista szemlélet és romantikus regényírás a hitből fakadó hősiesség csodálatra méltó példáját látta bennük, a felvilágosult polgár a vallásos vakbuzgóság szörnytettein rémüldözött. A marxista történetírás a középkor első nagy nemzetközi konfliktusának fogja fel, amelyet a nyugati és a keleti feudalizmus eltérő fejlődése robbantott ki. A magyar történetírás megkésett fejlődésével, provinciális szemléletével és feudális tehertételével függ össze, hogy ez az évszázados vitatéma nálunk alig fodrozta fel a közérdeklődést. A keresztes háborúknak magyar nyelven olvasható irodalma roppant szegényes. A közelmúlt történeti irodalmában tallózva csupán két jelentősebb művet említhetünk: Áldássy Antal a Szent István Könyvek sorozatában 1924-ben megjelent vallásos-idealista szellemű munkáját és M. A. Zaborov 1958-ban kiadott marxista szintézisét. Walter Zöllner keletnémet marxista történész 1978-ban megjelent művének frissiben magyarra való lefordítása és gyors kiadása tehát égető hiányt igyekszik megszüntetni. A szerző népszerűsítő feladatát igényesen értelmezve, komplex történeti feldolgozást ígér, és anyagát a szemléletes előadás kedvéért tárgyi és időrendi szempontok szerint csoportosítja. A bevezető fejezetek a keresztes háborúk keletkezését világítják meg, rámutatván a feudalizmus érett szakaszába lépett dinamikus nyugati keresztény és a fejlődésben stagnáló keleti iszlám társadalmak antagonizmusára. Bár a nyugati feudalizmus ábrázolása a hagyományos képet mutatja, mégis kiviláglik belőle, hogy a társadalom egésze, bár különböző mértékben, de egyaránt érdekelve volt a nagy keleti vállalkozásban a papságtól és nemességtől kezdve a polgárságon át - legalábbis a kezdeti időszakban -, egészen a parasztságig. Több új ismeretet kapunk a széteső arab kalifátusra és arab, valamint török utódállamaira