Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: Cserkész világtábor Magyarországon 1218/VI
1242 GERGELY FERENC jesztett dán-magyar javaslat szükségesnek tartotta a világtáborozások rendezését, de csak 6 évenként, minden erővel fokozva annak cserkésztábor-jellegét. Ez az igény jelszószerűen is megfogalmazódott: egy cserkészgenerációnak egy jamboree elég! Hiszen „a magyar cserkészet kb. egy évtizeden belül immár negyedízben került kirakatba, s készült megelőzően intenzíven erre a kirakatversenyre".113 Gödöllő az eddigieknél élesebben világított rá annak az elvnek a visszásságára, mely szerint a mozgalom, erősödése útján, „cserkésziesíti" a társadalmat, tehát az ifjúság ezreinek lelki átalakítása, ha lassan is, de átformálja az egész magyar társadalom lelkületét, s ezen keresztül magát a gazdasági, társadalmi, politikai viszonyokat is. A jamboree ennek a velejéig idealista nézetnek a tarthatatlanságát igazolta. Nem a cserkészet formálta „eszményi" irányba a társadalmat, hanem az terjesztette ki rá egyre növekvő mértékben a „cserkészeszményekkel" meg nem egyező befolyását. A Fiatal Magyarság már a világtáborozás előtt figyelmeztetett erre a fokozódó veszélyre. A cserkészet inflálódása - olvashatjuk a lap áprilisi számában — 1919 után indult. A társadalom betört, adományaiért fizetni kellett, a jamboree fokozza ezt. „Ha ez így tart tovább is, akkor a Jamboreen vagy röviddel azután látszólag vagy ténylegesen bekövetkezik az a lehetőségnek is döbbenetes tény, hogy a cserkészet leteszi a fegyvert, és feltételek nélkül behódol a társadalomnak."114 A Vezetők Lapjának Jamboreeszámában viszont Teleki még mindig ennek fordítottjában reménykedik: (a vezetők között) „ma már mind több az olyan, aki maga is cserkész volt, és a jamboree munka, amelyben oly sok fiatal férfi-cserkész vesz részt, hiszem és remélem, egy egész gárdát fog kitermelni, amely a cserkészet vezetését át fogja tudni venni .. . most már nemcsak a gyermeknevelésben, de az állami és társadalmi élet más terein is végezve építő munkát."115 A jamboree alkalmával a magyar cserkészek közelebbről megismerhették más nemzetek cserkészeit. Egy tanulságos vélemény a norvégekről: „Cserkész szempontból tekintve nekünk egészen különös egyéni fegyelmet tapasztaltam náluk; semmi sem volt a nálunk megszokott katonás drill, vezényszavak, sorakozó sátorvizitek stb.-ből; mindenki teljesen önállóan és szinte túlzott kötelességtudással (dolgozott).116 Az amerikai vendégekről ezt jelentették: „A cserkésziesség náluk nem a külső fegyelemből állott,· a fő súly az önfegyelmen volt. .. Praktikusak ... kevés főzés, jókedv, szórakozás. Igen pontosak. Vallás magánügy! Sopron, Budapest nem érdekelte őket, de amikor meglátták Washington szobrát, vezényszó nélkül felsorakoztak és megkoszorúzták, tisztelegtek előtte. Ez bizony szokatlan a pesti közönségnél. Puha, kényelmes életet élnek."11 7 Az efféle tapasztalatok, benyomások hozzájárultak a magyar cserkészmozgalomban a katonás fegyelmezettség helyes vagy helytelen volta fölötti viták elmélyüléséhez. Vessünk végül egy pillanatást a jamboree pénzügyi mérlegére. Teleki Pál a jamboree előtt túl derűlátóan ítélte meg a pénzügyek várható alakulását. Az 1931. december 16-án tartott tájékoztató előadásában így beszélt erről a kérdésről: „mindenki csodálkozni fog, ha most megtudja, hogy félannyi állami szubvenciót kértünk - és kapunk talán -, mint amennyibe a 850 magyar cserkész angliai útja került. .. maximálisan 250 000 P-ről van 113 Vezetők Lapja 1934/5. 87-89. 114 Fiatal Magyarság 1933. április 1. 77. 115 Vezetők Lapja 1933/7-8. 153-154. 116 KJIGy. .Jelentés a Jamboree norvég kontingenséről, 1933. október 1. 117 Uo. Az amerikai kontingens (IX. csp.) tolmácsának jelentése.
