Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: Cserkész világtábor Magyarországon 1218/VI
CSERKÉSZ VILÁGTÁBOR MAGYARORSZÁGON 1231 maguk készítette tárgyak sorsolásából. Rendeztek „láthatatlan bált", magyar táncbemutatót. Egy „úrhölgytől kaptak nagydarab konyhakertet művelésre, annak termékeit eladták. Rendeztek népünnepélyt, általános gyűjtést".5 5 A 956-os nyírbátori csapat 80 tagjából csak 1 tudta fedezni a tábor költségeit, a parancsnok mégis azt jelenthette „viszek 25 fiút, 15 a segéd, 10 apród . . . de egy napra legalább minden fiú ott lesz".5 6 Dóró Gábor 95. sz. csapatának fiai — akik 13 évi munka eredményeként bírtak teljes sátor- és konyhafelszerelést — 1-2 pengőnként rakták össze a szükséges pénzt. Kiegészítésül kaptak 300 P-t az iskolától, 166.66 P-t Kispest városától, 100-at a Szövetségtől.5 7 Volt csapat, amelyiknek minden tagja egyformán készült, mert nem tudták előre, kit enged el végül is a mestere, mások fillérenként rakosgatták össze a jamboree-ra a részvételi költségeket. A 145 sz. salgótarjáni csapat parancsnoka írta Major Dezsőnek: „Te tudott a legjobban, hogy a Bányavállalat és a cserkészeim szerény viszonyok között élő szülei, milyen áldozatkészséggel karolták fel a Jamboree ügyét." Kérte, hogy ezt „valamiképpen honorálandó" 300 drb. kedvezményes belépőt járjon ki nekik.58 A kaposváriak a nemzetközi hírű — 1932-ben olimpiai bajnok - Pelle István tornabemutatójának anyagi sikerében reménykedtek, a 415-ös csapat segélykérését így indokolta: „A csapat a periférián alakult. Cserkészei nagyon szegény szülőknek a gyermekei, úgy, hogy legtöbbjének még a kirándulás villamospénzét is a csapat fedezi . . ,"59 Ezért volt kénytelen engedélyezni a VKM, hogy a középiskolák kirándulási alapját 1933-ban a „IV. világjamboreen való résztvehetés céljából" használják fel.6 0 Teleki Pál a sajtón keresztül fordult a tehetős cserkészszülőkhöz, hogy nélkülözhető cserkész felszerelési tárgyaikat bocsássák a szegény cserkészek rendelkezésére.6 1 „A fiúk nagyrésze a puszta földön hál, mert még az a 2—3 P-je sincs meg, hogy egy szalmazsákot szerezhessen . . ." — olvashatjuk egy véleményezésben.6 2 Ez a sokoldalú, többnyire jótékonykodásból álló segítség teremtette meg a jamboree-n való részvétel anyagi lehetőségét — a csapatok jelentős részének. A világtáborozásra való felkészülés három éven át „adott programot", kötötte le minden idejét a vezetőknek, csapatoknak.6 3 A Táborparancsnokságnak viszont talán a legtöbb fejfájást az anyagi-műszaki előkészítés okozta. Sok gondja között Teleki Pált is ez foglalkoztatta leginkább. Képes volt külföldi útját megszakítva visszasietni a fővárosba, csak azért, mert egy műszaki probléma megoldását nem érezte megnyugtatónak.6 4 Nincs 5 5 A Tolna megyei titkárság a MCsSz Gazdasági Hivatalának írta 1932. október 20-án: „. . . Nagyon sajnálnám, ha ezen bizonytalanság folytán a vármegyei csapatokat valamely anyagi hátrány érné. Olyan kijelentések hangzottak el egyik gyűlésünkön, hogy gazdasági hivatalban óriási a tülekedés a jamboree üzlethelyeiért (ők is szerettek volna egyet) ... A vásárnál . . . előbbrevaló most a fiúk részvételi díjának előteremtése." OL P. 1359/45-1933., Uo. 108-1933. 56 Uo. S7 Uo. S8 KJIGy. A levél kelte: 1932. július 21. 59 OL P. 1359/49-1932., Uo. 68-1932. 6"Ráday Tudományos Gyűjtemény. A református egyház Egyetemes Konventjének jegyzőkönyvei, 1933. május 3. 168-69.1. 61 KJIGy. A MCsSz Elnökségének címzett levél kelte: 1931. október 10. 6 2 OL. P. 1359/68-1932. 6 3 Kormányjeletések . .. 1932. évről 116. Uo. 1931. 136. 6"OL P. 1359/41. Feljegyzése a napi eseményekről. Január 3. „Teleki gr. telefonon közli, hogy Berlinbe utazik, ahol 12-ig marad. Ha visszaérkezik, január havában a műszaki ügyekkel kíván foglal-
