Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
EGYETEMI MOZGALMAK DEBRECENBEN (1933-1936) 1209 kozott.6 5 Így először a társadalmi, gazdasági és a kulturális-szellemi élet legfontosabb kérdéseiről szóltak az előadók. Az uralkodó osztályról Pap Béla, a Magyar Út szerkesztője tartott előadást. Az előadó a dolgozó milliók nehéz sorsáért, a „vak mulasztások"-ért egyértelműen elmarasztalta az arisztokráciát és a magyar középosztályt. Nagy hatást váltott ki - az akkor még egyetemi hallgató - Kovács Imre előadása. A fiatal egyetemista a falu és a parasztság helyzetét elemezte, és az agrárlakosság élet- és munkaviszonyairól megrázó képet tárt a hallgatóság elé. A gazdasági élet összefüggései kapcsán, Pálos Ervin, az egri jogakadémia tanára a kapitalizmusról, a marxizmusról és a zsidókérdésről beszélt. Az egykori tudósítás szerint az egyetemi hallgatók közül sokan hozzászóltak az előadáshoz, és a hozzászólók közül többen szembefordultak a kapitalista társadalommal. A Szt. László Kör küldötte hangoztatta, hogy „a marxizmusban sok igazság van, amit el kell fogadni, ne legyen Marx neve elriasztó vörös posztó az ifjúság számára".6 6 Pálos Ervin előadásával kapcsolatban vita alakult ki az ún. zsidókérdésről is. A vita alapján megállapítható, hogy az ifjúság már túljutott a szélsőséges antiszemita szólamok hangoztatásán. Az előadással kapcsolatban a hozzászólók egy része a társadalmi, gazdasági élet problémáit nem osztályalapról vizsgálta, hanem faji kérdésként, faji ellentétként kezelte. Ennek következtében a megoldást nem a tőkés kizsákmányolás megszüntetésében, hanem a zsidóság tőkétől való megfosztásában látták. Ε nézetek tarthatatlanságát Kardos Pál, a zsidó gimnázium tanára mutatta ki, hangsúlyozva, hogy „kapitalista és zsidó nem azonos", s „Azzal mit sem érnénk el, ha a kapitalista termelés néhány száz zsidó vezetője helyébe nem zsidókat ültetnének".6 7 Hasonló nézeteket fejtett ki Nagy Tibor egyetemi hallgató is, aki hangoztatta, hogy a kapitalizmus nem erkölcsi, hanem gazdasági rendszer, s meghaladását csak a gazdasági téren folytatott harccal lehet elérni. A Diéta összefoglaló és egyben záró előadását Németh László „A magyar iljúság problémái és problémája" címmel tartotta. Előadásában hevesen ostorozta a gömbösi „reformkorszakot", melyet a NEP országgyűlési képviselőjelöltjeinek névjegyzéke alapján az „Új Mohács"-ként mutatott be.6 8 A forradalmak bukása utáni helyzetet elemezve Németh László elvetette a jobb- és baloldali alternatívát, és a harmadik oldal szükségességét hangsúlyozta, amely „jobbra és balra egyforma undorral tekint, s a kettőt együtt fogja elsöpörni".69 Az alulról kierőszakolhatatlannak ítélt változást pedig felülről, a szerencsés helyzetű és jó szándékú emberek, az elit mozgalmával vélte megvalósíthatónak. A reformot „egy új szellemi nemesség szabadságharcától" várta, amely tiszta lelkiismerettel, a felelősség és kötelesség egyetemleges tudatával a hatalmat az eszme érdekében vállalta. Szólt az egykéről, a nép egészségügyi ellátásának tarthatatlan helyzetéről, s kifejtette véleményét a telepítéssel, az iparral, a kereskedelemmel kapcsolatban is. A kisebbségről szólva a magyarság sorsával összefüggésben fogalmazta meg a nép „nemességgé", „elitté" válásának igényét, hogy a környező népek kovásza lehessen. Minőségszocializmusnak nevezte el Németh László azt a mozgalmat, amely a magyar társadalmigazdasági—politikai problémákat feloldja, s így európai mozgalomként példává válik a 6 5 Az első Debreceni Diéta (1935. március 22-25.) Forrás: Gyula Regős, 1935. III. évf. 5—6. sz. DFU, 1935. március 10. 21, 22, 23, 24, 27., Db, 1935. márc. 23. 66 Ld. DFU, 1935. március 22., 4. "DFU, 1935. március 24., 3. 68 DrU, 1935. március 27., 4. 69 Németh László: A reform; Tanú; 1935.1. További idézetek is innen
