Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
EGYETEMI MOZGALMAK DEBRECENBEN (1933-1936) 1207 Elképzelésük zavaros keveréke volt a magyarságban megőrzött „megtisztulásnak", amely a „nagy germán nyomás és a szláv ölelésbe szorított magyarság" megmentését kívánta szolgálni.5 6 A fentiek mellett — 1934 közepétől - a Turul országos fővezérség lapjában, a Bajtársban egyre több a faluval, a falu népével kapcsolatos cikk jelent meg. Ezek a cikkek azt mutatják, hogy az ifjúság egy részének érdeklődése fokozatosan „a szomorú sötétségben vegetáló magyar falu problémái" felé fordult.5 7 A Turul törekvése azonban arra irányult, hogy mellékvágányra terelje az egyetemi hallgatók aktivitását. Éppen ezért a kivezető utat a falu társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetének aprólékos megismerésében látták, s az ifjúság ,nemzetnevelésének" és a jövő feladataira való felkészítésének a feltételét is a szociográfiai kutatásban, a „magyar élet nagy szociográfiájának" az elkészítésében jelölték meg.5 8 A Bajtársban 1934. december 20-án jelent meg „A magyar föld sebei" című vezércikk. A cikk írója a Turul tehetetlenségét elismerve fogalmazta meg, hogy „mi idebenn homokba dugott fejjel csodákra várunk, ahelyett, hogy nemzeti életünk folytonosságának egyetlen megbízható bázisát, a magyar parasztot erösitenők",5 9 (kiemelés —T.P.) Nem kevesebb fogalmazódott meg ebben a cikkben, mint a hitbizományok megszüntetése, valamint a föld nélküli agrárproletariátus kedvező hitelfeltételek mellett földhöz, munkához való juttatásának szükségessége. A mezőgazdasági proletariátus katasztrofális helyzetén nem a feudális birtokviszonyok és a tőkés kizsákmányolás felszámolásával, hanem a tőkések és a nagy fizetéssel, földbirtokkal rendelkezők jobb belátása segítségével, a magas jövedelmek és az 1000 kat. holdon felüli földbirtok 10%-ának újraelosztásával kívántak segíteni. Nem sokkal ezt követően jelent meg a Turul határozati javaslata, amit falragaszok útján is terjesztett, amelyben a radikális földreform megvalósítását, a bürokrácia és a kartellek megrendszabályozását követelték.6 0 A határozati javaslat állást foglalt a tervszerű telepítés, a munka és a tőke viszonyainak „nemzeti szempontból" való rendezése és a jövedelem „igazságosabb" elosztása mellett. A reális követelések, a forradalmi agitáció lehetőségének visszaszorítása érdekében — amellett, hogy forradalomellenes közhangulatot keltettek - még tovább léptek. „Meg kell barátkozni az illetékeseknek olyan gondolatokkal - fogalmazták meg -, amelyeket ezelőtt tíz esztendővel Magyarországon senki sem mert kimondani, amelyek kinyilatkoztatása ezelőtt öt esztendővel, de még 5 hónappal is a kommunista agitáció vádját zúdították a hangoztatójukra."6 1 Annak ellenére, hogy a Turul országos szinten a kérdések megoldása érdekében nem tett semmit, sőt a kezdeményezőket, pl. Roboz Zoltán és Jászay Sándor országos vezéreket felfüggesztették funkcióikból, mégis nagy jelentősége volt annak, hogy „destruktív", „hazaárulásnak" számító gondolatok jelentek meg a Bajtársban, hogy ezek a nézetek „hivatalosan" is megfogalmazást nyertek, s ezzel hasonló törekvések Turulon belüli manifesztálódását segítették elő. Ezek pedig hozzájárultak a bajtársi egyesületeken belül feszülő ellentétek elmélyüléséhez, a jobboldali platformtól eltávolodók szellemi, eszmei 5 6 Bajtárs, 1934. május 10., 2. o. 57 Uo. 1934. október 20., 2.o. ss Uo.7.o. 5 9 Bajtárs, 1934. december 20.1. '"Bajtárs, 1935.február 10., 3. 6'Bajtárs, 1935. február 10., 3.
