Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
EGYETEMI MOZGALMAK DEBRECENBEN (1933-1936) 1201 zése mellett döntött. A fővezérség megalkuvó magatartását azonban a bajtársi egyesületek árulásnak tartották, és az országos központtal szemben kitartottak a „harc" folytatása mellett. Ezzel a Turul által kezdeményezett antiszemita mozgalom az egyetemek „keresztény ifjúságának" mozgalmává alakult át, melynek irányítására új testületet hoztak létre. A keresztény magyar ifjúság egységesítésének gondolata és egységes fellépésének megteremtése Debrecenbe a pécsi egyetem közvetítésével jutott el. Kraszkó János pécsi vezér december 8-án érkezett Debrecenbe és megbeszélést folytatott a bajtársi egyesületek, valamint a vallási és egyéb ifjúsági alakulatok vezetőivel. Megállapodtak abban, hogy a keresztény magyar ifjúság mozgalmát az ifjúsági egyesületek delegáltjaiból álló „30-as bizottság" fogja képviselni, s a bizottság vezérét az ifjúság közössége fogja megválasztani. A választó nagygyűlést az egyetem díszudvarán kb. 700 diák részvételével december 9-én tartották meg, s a bizottság vezetőjévé Barcza Gedeont választották. A bizottságban a bölcsészeket 10-en, az orvostanhallgatókat 9-en, a jogászokat pedig 11-en képviselték.39 A választást követően a nagygyűlés résztvevői esküt tettek, hogy a megválasztott vezető és a bizottság minden intézkedését és utasítását elfogadják, és rendelkezéseiknek alávetik magukat. A 30-as bizottság december 12-én tartotta első ülését, amikor írásba foglalták azokat a követeléseket, amelyek teljesítéséhez kötötték az egyetemi rend helyreállítását. Az első félév berekesztése, a vizsgaidőszak megkezdése azonban átmenetileg vákuumot okozott a 30-as bizottság munkájában. Az év végén aktivizálódtak ismét, s december 29-én és 30-án folyamatosan megbeszélést tartottak, és egyhangúlag elhatározták, hogy a ker. egyetemi40 hallgatók mindaddig nem iratkoznak be, amíg a miniszterhez felterjesztett emlékiratukra megfelelő választ nem kapnak. Ebben a határozatban már a sztrájk alkalmazásának lehetőségét is felvetették. Varga Zsigmond, az egyetem rektora figyelmeztette is Barcza Gedeont, hogy „lépésük sztrájk jellegű, nyílt felbujtási tartalmaz s mint ilyen törvénybe ütköző".41 Ennek ellenére Barczáék a beiratkozással kapcsolatos döntésüket nem változtatták meg, sőt árulónak minősítették a beiratkozókat, s erről a vidéken lévő hallgatókat is értesítették. Az egyetemi rend helyreállítása érdekébrn — január 3-án — a rektor beszélgetésre hívta meg a 30-as bizottság tagjait. Mivel a rektor semmiféle lehetőségét sem látta a megegyezésnek, ezért a bizottság további működését megtiltotta. A rektor másnap Orsós Ferenccel, az orvosi kar és Baranyai Bélával, a jogi kar dékánjával Hóman Bálinthoz utazott, ahol megegyeztek a 30-as bizottság feloszlatásában. Ennek alapján Varga Zsigmond rektor felhívta Barcza Gedeon és a 30-as bizottság figyelmét, hogy „48 órán belül a köz- és egyetemi rendre veszélyes működésüket úgy szüntessék be, hogy a legcsekélyebb vonakodás nélkül kimondják önkéntes, végleges feloszlásukat"42 A rektor ultimátuma január 6-án 18 órakor járt le, de már 5-én 13 órakor közölték a rektorral, hogy a bizottság nem oszlik fel, és a névsorukat nem adják át. A diákok elutasító válasza után a rektor — a minisztériumi megállapodás alapján — Barcza Gedeont 3'Ld.: Országos Levéltár (OL) VkM, Κ 636 1934-14638-3-9, ill. DUH, 1934. január 12. 4 0 A korabeli jelölésnek megfelelően mi is a ker. rövidítést használjuk, ugyanis a vita során nem tudtak megegyezni, hogy a keresztény vagy a keresztyén szót használják, a rövidítését pedig mindenki saját meggyőződése szerint értelmezhette. 41 ETjk, 1934. január 8. VIII. rendkívüli ülés 42 Uo. 8 Századok 1981/6
