Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
EGYETEMI MOZGALMAK DEBRECENBEN (1933-1936) 1197 magyarság fennmaradása érdekében kísérletet tett az „ős-lélek" megragadására, a magyarság feladatainak megfogalmazására. Ez derül ki 1933. október 14-én kelt leveléből is, melynek borítékára Gulyás Pál , Jön a Debreceni Káté!" megjegyzést tette. „Én is gondolkozom az »ős-lelken« — írta levelében Németh László, majd így folytatta — jó volna egy magyar kátét szerkeszteni, három-négy oldal lenne, benne minden, amit ebben a végzetes és nagyszerű korban egy magyarnak tudni kell.'*2 2 Ezt a törekvését segítően támasztotta alá az Ady Társaság és a Turul debreceni egyesületeiben, különösen pedig az ÁBE-ben kialakult, a Turul tevékenységét kritikusan és egyben munkájukat is önkritikusan elemző és azt pozitív irányban meghaladni kívánók csoportja. Ez a kör gyűlt össze 1933. október 16-án Debrecenben, Kertész Dániel lakásán, és az ott tartózkodó Kodolányi Jánossal együtt az új kódex megfogalmazására ösztönözték Németh Lászlót. Németh László, mint fentebb időzett leveléből kiderült, foglalkozott a „magyar káté" elkészítésének gondolatával, így nem sok időre volt szüksége, hogy a szomszédban — Gulyás Pál lakásán — megfogalmazza a magyarság sorsának, jövőjének legfontosabb tételeit. Az összegyűltek pedig az előttük felolvasott politikai hitvallást a legteljesebb egyetértéssel fogadták.2 3 A jobb- és baloldalból kiábrándult Németh László komor és pesszimista helyzetelemzése és programja a ,.harmadik oldal", a népi mozgalom programadó manifesztumaként a magyarság sorsára és feladataira kívánt választ adni. Állást foglalt a társadalmi struktúra olyan mérvű átalakítása mellett, melynek következtében a „gerinc megint a test középvonalába" kerül azáltal, hogy az új uralkodó osztálynak, a parasztságnak, a „magyar nép aránylag érintetlen" tömegének „tudomása van a testről és helyzetéről". Helytállásra buzdított, melyet nem más, mint „életünk méltósága, a testünkben szálló sors s az elszántságot kedvelő idő" követelt meg. Ennek a helytállásnak, a magyar függetlenségnek a zálogát viszont a „barna, fekete és piros nagynépek" hatásától mentes új aspirációban vélte felfedezni. Németh László amellett, hogy „erős gátakkal" akarta elzárni a magyarságot az európai fasiszta áramlatoktól és a bolsevizmustól, a közép-európai kis népekkel kialakított új kapcsolatok szükségességét fogalmazta meg. Ezekben az új kapcsolatokban nem a revízió útján akarta szerephez juttatni a magyarságot, hanem azáltal, hogy a belső átalakulás következtében súlya egyre jelentősebbé válik a Duna-medencében. A magyarságnak — megmaradása és a fentiek megvalósulása érdekében Németh László szerint — hagyományai „belső udvarára" kell visszahúzódnia, s legjobb „életnedveit kell fölszivattyúznia magában". A kiáltvány pesszimizmusán átizzott a magyar nép erejébe vetett hit, melyet egy harmadikutas elit-koncepcióval kapcsolt össze. Úgy vélte, hogy az „új-nemesség", amely „helytállásra erőlteti a magyart", ha magára talál és „bele tud öltözködni egy szigorúbb erkölcsbe s megkezdi a maradék népi erők kiaknázását: a csoda megtörtént, a magyarság fennmaradt".24 A Debreceni Kátéval összefüggésben rá kell mutatnunk arra, hogy azt Barcza Gedeon legszűkebb baráti köre nem értelmezte egységesen. Némedi Lajos ugyanis, akit az 2 2 Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), Gulyás Pál hagyatéka 23 Barcza Gedeon, 43-44., Kertész Dániel, 91., dr. Némedi Lajos, 13., dr. Tóth Béla, 28., Unghváry Sándor, 13-16. interjúi * 2 4 Az idézetek a Debreceni Kátéból valók.Üj Vetés, 1933 november, 1-3.
