Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség ügye a Darányi-kormány idején. (2. rész.) 1091/VI
A MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉG A DARÁNYI-KORMÁNY IDEJÉN (2. RÉSZ) 1131 féle államhű irányzatot vallja magáénak, s mint a bonyhádi választás is mutatja, elutasítja a Huss—Basch-csoportot. A német birodalom, mint legutóbb Bohle is hangsúlyozta, elhatárolja magát a fantasztáktól, akik agitációjukkal a két ország jó viszonyát megzavarják. Kellő határozottsággal kell tehát fellépni ellenük, s ugyanakkor gondoskodni kell az iskolarendelet végrehajtásáról. Hóman ez utóbbira határozott ígéretet tett, egyebekben pedig utalt a Huss ellen elrendelt fegyelmi vizsgálatra, amelynek eredményét be kell várni. A válasznak ez a része az interpellálót nem elégítette ki, mert szerinte a titkos külföldi pénztámogatást igénybe vevőket bíróság elé kellene állítani.101 1938 februárjában Szálasi új pártja, a múlt év nyarán alapított Magyar Nemzeti Szocialista Párt négyoldalas német nyelvű röplapot bocsátott ki a hazai német kisebbség körében is megindított tagtoborzása előmozdítására. Azt ígérte, hogy a párt védelmet nyújt nekik a zaklatásokkal szemben, népiségük megőrzéséért síkra száll, s a hungarízmus szellemében harmonikus együttélést kíván megvalósítani a magyarsággal. A magyar hazához hűtlenek azonban ki lesznek taszítva a hungarista népközösségből.1 02 Bár Széli belügyminiszter február 21-én betiltotta a pártot, a nyilas szervezkedést továbbra is sokan látták szívesen a németlakta vidékeken, benne vélvén megtalálni a német nemzetiszocializmus terjedő befolyásának hatékony ellenszerét.10 3 Azon megbeszélések eredményeként, amelyeket Pataky államtitkár Mackensen tanácsára Hess-szel és a Volksdeutsche Mittelstelle főnökével, Lorenzcel folytatott a magyar államférfiak múlt évi novemberi berlini látogatását követő napokban — a Szudétanémet Párt két képviselője, Karl Hermann Frank és Franz Künzel Budapestre jött, és 1938. február 11—12-én Darányival, Kányával, Patakyval, valamint Bethlen István volt miniszterelnökkel tárgyalásokba bocsátkozott a csehszlovákiai németmagyar kisebbségi együttműködésről. A revíziós célokat követő magyar kormány ezirányú törekvéseinek sokévi meddősége után ez a csehszlovákiai vonatkozásban végre bekövetkezett fejlemény természetesen igen örvendetes fogadtatásra talált. A szudétanémet képviselők azonban azt is tapasztalhatták, hogy a magyar államférfiak, akik történelmi jogcímen támasztják revíziós követeléseiket, mennyire nem fogékonyak a népiségi gondolat iránt, továbbá hogy ezúttal is kifogásolták, bár igen óvatos formában, a magyarországi nemzetiségpolitika szerintük helytelen megítélését, s bírálták a Volksdeutsche Kameradschaft bizonyára tisztességes szándékú, de romantikus eszmék hangulatában élő fiatal vezetőinek magatartását. Igen elismerően szóltak Bohle sok mindent megnyugtató módon tisztázó, a külső beavatkozást és a belső izgatást elutasító állásfoglalásáról.104 Amikor Sztójay, a berlini magyar követ, március 4-én először tett látogatást az épp egy hónapja, február 4-én kinevezett új német külügyminiszternél, ""Nation und Staat, XI. k. (1937-38), 390-394. Die Lage. Ungarn. - K.K. Klein i. m. 145-146. - J. Weidlein i. m. 199-202. 1 0 SPA AA, Inland I. Partei. 58/2. Herbert Engel jelentése. Bp., 1938. július 11. (Retrospektív jelleggel). I03 BM Arch. (Belügyminisztérium Archívuma, Budapest), Rajniss Ferenc népbírósági pere. Rajniss naplója. 26. 1.: „Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt. . . most már teljes erővel átcsapott a határokon a német nemzetiszocializmus tüze. Sok jó magyar attól félt, hogy magyar nemzetiszocializmus nélkül a svábok veszik át Magyarországon a szellemi vezetést"" 104 A Wilhelmstrasse és Magyarország, 111-115. sz. dok. (257-262.) Künzel jelentései. Bp., 1938. febr. 17-19.
