Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség ügye a Darányi-kormány idején. (2. rész.) 1091/VI
A MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉG A DARÁNYI-KORMÁNY IDEJÉN (2. RÉSZ) 1129 A Volksdeutsche Kameradschaft 1937 végén, 1938 elején fokozta támadásait a Magyarországi Német Népmíívelődési Egyesület ellen, megalkuvással vádolva azt az iskolaügyben. A Deutscher Volksbote 1937. decemberi száma — mint ennek kezükre jutott egyik jellemző bizonyítékát - leközölte a Neues Sonntagsblatt szerkesztőjének, König Antalnak egy Németországban tartózkodó magyarországi némethez még augusztusban intézett magánlevelét, amely szerint türelemmel és kitartással kell a cél elérésére törekedni, nem pedig nyílt harcba bocsátkozni — fakarddal gépfegyverek ellen.95 A Népművelődési Egyesületben is többen voltak olyan véleményen, hogy az iskolaügyben határozottabban kellene fellépni. Johann Faul-Farkas egyenesen úgy vélekedett, hogy az egyesületnek és a Neues Sonntagsblattnak juttatott állami szubvenció, különösen pedig az egyes funkcionáriusoknak havonta kiutalt ún. „gulyáspénz" — ezzel helyettesítette Gratz a szerény jövedelműeknél a korábban Németországból juttatott titkos, de utóbb lelepleződött rendszeres támogatást —, tulajdonképpen a hallgatás bére. Az 1938. január 14-i választmányi ülésen Annabring, az egyesület központi szervező titkára tett fel Gratznak és Pin térnie kérdéseket; ezekre azt a választ kapta, hogy az egyesület sajnos semmit sem tehet a kisebbségi iskolarendelet végrehajtásának elszabotálásában oly sikeresen felhasznált szülői értekezletek ügyében; Somogy és Veszprém megyében az egyesület szervezkedését az ottani németség már előrehaladott asszimiláltságára való tekintettel nem teszik lehetővé. Annabring az e helyzetbe való beletörődés feletti felháborodásával, valamint a többek által is elmozdítandónak vélt König szerkesztő „német birodalom ellenes" magatartásával indokolta január 23-án, hogy a Gratz-féle irányzattal megszakítja minden kapcsolatát. Ellenfelei szerint viszont a vele szemben felmerült sikkasztási gyanú volt kilépésének valódi oka. Az egyesület pénztárosa, Wilhelm Báumel, már január 13-án megvált tisztségétől, állítása szerint nem pénzügyi problémák, hanem az egyesület vezetésében érvényesülő kisebbségpolitikai irányzattal szemben nyíltan képviselt elutasító álláspontja miatt szólította fel őt Gratz a konzekvenciák levonására. A Volksbildungsvereinből kiváltak a Kameradschafthoz csatlakoztak; nyilatkozataik annak lapjaiban jelentek meg.2 6 Mind a magyarországi német kisebbség belső harcai, mind a magyar kormány nemzetiségpolitikája szempontjából nem volt közömbös, hogyan foglalt állást Ernst Wilhelm Bohle, az NSDAP Külföldi Szervezetének (AO) vezetője, akit Darányi még novemberi berlini tárgyalásai alkalmával meghívott magyarországi látogatásra. Az az előadás, amelyet Bohle 1938. január 24-én tartott Budapesten a Magyar Külügyi Társaságban, azt célozta, hogy eloszlasson minden aggodalmat: az NSDAP AO kizárólag a külföldön élő németbirodalmi állampolgárokat (Reichsdeutschen im Ausland) szervezi, a népinémetekkel (Volksdeutschen), akik más országok állampolgárai, nem foglalkozik. A magyarországi német kisebbségre vonatkozóan Bohle szerint példamutatóan rögzítette a mértékadó felfogást a Széll-Hess-nyilatkozatcsere. A német birodalom elváija, hogy a magyarországi németség a magyar állam hűséges és lojális alkotórésze legyen; a legélesebben elítél e tekintetben minden felelőtlen izgatást, amely zavarná a két állam 95Aus einem Brief Anton Königs. - Deutscher Volksbote, 1937. december. In: Weidlein, 219-220. 5 6 Weidlein i. m. 172-176.
