Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség ügye a Darányi-kormány idején. (2. rész.) 1091/VI
1124 TILKOVSZKY LÓRÁNT 16-án a Külügyi Hivatalban „A magyarországi német népcsoport helyzete" címmel feljegyzésben foglalta össze mindazt, amiről a német tárgyalópartnereknek e tekintetben jól informáltaknak kell lenniük. A feljegyzés a Volksdeutsche Kameradschaft álláspontját magáévá téve világította meg a problémát, és támogatta Baschék követeléseit a saját hetilapra, megfelelő népcsoportszervezet létrehozására stb. vonatkozóan.77 A Berlinbe érkezett magyar államférfiak a maguk álláspontját még az érdemi tárgyalások megkezdése előtt, november 21-én körvonalazták Mackensen előtt. Ebből kitűnt, hogy a magyarországi német kisebbségre gyakorolt németbirodalmi befolyás sérelmezése mellett sürgetni kívánják a kisantant-országok német kisebbségeinek együttműködését az ottani magyar kisebbségekkel, a magyar revíziós politika célkitűzései keretében. Mackensen azt válaszolta, hogy csak adatokkal és írásbeli bizonyítékokkal alátámasztott konkrét panaszokkal tudnak érdemben foglalkozni, ami pedig a kisebbségi együttműködést illeti, „azon aligha lehet valamit is változtatni mindaddig, amíg a német kisebbségekkel szemben követett magyar kormánypolitika nem vezet az elszakított területeken élő német kisebbségek előtt is világosan felismerhető sikerekre."78 A Göringgel folytatott november 22-i megbeszélés során Darányi és Kánya szóvá tették a Németországból érkező látogatók azon híreszteléseit, hogy Hitler nemcsak Ausztria bekebelezésére készül, hanem magyarországi németlakta területekre is rá fogja tenni a kezét. Göring szerint ez „hibbant gondolat"; a német telepesek annak idején önként mentek Magyarországra; ott nem egy nagy tömegben, hanem szétszórtan élnek; Németországot kizárólag kulturális helyzetük érdekli. ígéretet tett arra, hogy a híreszteléseikkel Magyarországon nyugtalanságot keltő németbirodalmi állampolgárok ellen szigorúan el fog járni, gondoskodni fog arról, hogy a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó németországi szaklapok, valamint a Hitlequgend Macht und Wille című lapja a jövőben tartózkodjanak a magyarellenes támadásoktól. A magyar államférfiak e lapokkal kapcsolatban főleg azt sérelmezték, hogy a romániai és jugoszláviai németség jobb helyzetét hangsúlyozzák a magyarországi németséghez viszonyítva, s ezzel ártanak a magyar revíziós törekvéseknek. (A Csehszlovákiához csatolt egykor magyarországi területek németsége vonatkozásában már felhagytak ezzel a módszerrel, s az ottani németmagyar kisebbségi együttműködés kilátásai is javultak, bár az Darányi és Kánya szerint „továbbra is rendkívül sok kívánnivalót hagy maga után".)79 Neurath külügyminiszter november 24-én tárgyalt a magyar államférfiakkal. Az egyetlen kényes pont a kisebbségi kérdés volt: német részről az a kívánság merült fel, hogy hagyjanak fel Magyarországon a német kisebbség elnemzetietlenítésére vezető módszerekkel; magyar részről viszont ezúttal is főleg a németországi (és a kisantantországokbeli német) sajtó magatartását kifogásolták, és azzal érveltek, hogy a magyar kormány németbarát politikáját emiatt éles támadások érik a náci-pángermán törekvé-7 7 OL FT, 12864. doboz. PA AA, Pol. Abt. Akten betreffend Ungarn. Aufzeichnung: „Die Lage der deutschen Volksgruppe in Ungarn". Berlin, 1937. nov. 16. 78A Wilhelmstrasse és Magyarország. 101. sz. dok. (240-241.) Mackensen feljegyzése. Berlin, 1937. nov. 22. 7 9 OL, Küm. pol. res. 65. es. 21. tétel. 680/1937. Kánya napijelentése. Carinhall, 1937. nov. 22. - Közölve: Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Bp., 1959. 15. sz. dok. (72-77.); Allianz Hitler-Horthy-Mussolini. Dokumente zur ungarischen Aussenpolitik 1933 — 1944. Bp., 1966. 19. sz. dok. (151-155.).
