Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség ügye a Darányi-kormány idején. (2. rész.) 1091/VI
A MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉG A DARÁNYI-KORMÁNY IDEJÉN (2. RÉSZ) 1115 felel meg a kormányrendelet idevágó rendelkezéseinek. Mindenféle furfangot és félrevezetést alkalmaznak. Még olyan helyeken is, ahol a német népnek alkalma volt nyilatkoznia a kívánt iskolatípusról, annak bevezetése mégsem történt meg. Az iskolarendeletet nem szabad ismét megbuktatni - figyelmeztet a nyüt levél. A hazafiság, amelynek nevében ezt tenni akaiják, őrültség, amely a németeknek és a magyaroknak egyaránt árt. Amit a mi magyarországi német népünk ellen elkövetnek, azért a magyar kisebbségek fognak bűnhődni a szomszédos országokban. Ki méri fel továbbá annak a lelki katasztrófának a következményeit, amely ezen új csalódás révén népünket éri? Megengedhetetlen, hogy a német nép hite és bizalma a magyar állam igazságosságában, felelőtlen elemek üzelmei folytán ezer darabra törjön. Ebben az esetben ugyanis a németség lelkét egyszer s mindenkorra elveszítik. Azok, akiknek az a tagadhatatlan végcéljuk, hogy a magyarországi németséget megfosszák anyanyelvétől, és teljesen beolvasszák, épp az ellenkezőjét fogják elérni. A radikalizmus fog felülkerekedni. A fellángoló harc mindkét oldalon mély sebeket fog ütni. A népi létéért küzdő magyarországi németséget hatalmas barátok fogják támogatni. Aminek hídnak kellene lennie, elválasztó szakadékká lesz. Ez a fejlődés fog bekövetkezni, mert elmulasztották a magyarországi németség elvileg elismert nyelvi jogait idejében biztosítani a gyakorlatban is. Még nem tartunk ott, de a válaszúton állunk - fejeződik be a nyüt levél.61 Néhány nappal később, szeptember 14-én, Gratz Gusztáv juttatott el egy memorandumot Darányi miniszterelnökhöz. Ebben rámutatott arra, hogy a hazai német kisebbségi mozgalom Huss—Basch-féle irányzata „az utolsó hónapokban lényegesen megerősödött, és mind komolyabb alakot kezd ölteni. Elérkezett az utolsó perc, amikor talán még lehetséges ennek a mozgalomnak elfojtása. Ha ezt elmulasztjuk, nem fog egyéb hátramaradni, mint a mozgalommal és annak összes következményeivel megalkudni". A mozgalom kétségkívül a hazai németség egységes megszervezésére törekszik. Vezetői németországi pénzen kiadott lapjukkal és egyéb nyomtatványokkal, valamint Németországban megjelent sajtótermékeknek a hazai németség között való terjesztésével nemcsak felébresztik ennek a németségnek nemzeti és faji öntudatát, hanem a „népközösség" elvének hirdetésével tudatára hozzák a nagy német néppel való összetartozását is, úgyhogy a magyarországi németekben mindinkább olyan felfogások terjednek el, hogy nekik nemcsak Magyarországgal szemben vannak kötelességeik, hanem az össznémetséggel és annak gerincével, a németországi németekkel szemben is. Egyúttal pedig a mozgalom irányítói ennek az akciónak vezetésére magyarországi német intellektuelekből — éspedig részben olyanokból, akik a német lakosságú vidékeken gyakorolják polgári hivatásukat, részben olyanokból, akiket németországi pénzekből eltartanak arra a célra, hogy ezt a mozgalmat vezessék - gárdát szerveznek, amelynek tagjai egy Németországból kapott autón állandóan bejárják a német ajkú vidékeket, és így tartják fenn a kapcsolatot az egyes német ajkú községekben kiszemelt bizalmi férfiakkal. Egyben arról is gondoskodnak, hogy németországi pénzen fenntartott internátusokban évről évre kineveljenek 30—40 fiatalembert arra a célra, hogy majd egyszer később, a németlakta vidékeken különböző szabad foglalkozásokban elhelyezkedve, átvehessék és folytathassák saját körükben és saját vidékükön a német lakosság „felébresztésére" irányuló akciót. „Ha 6'Neues Sonntagsblatt, 1937. szeptember 10. Johannes Huber nyílt levele Hóman Bálint kultuszminiszterhez.
