Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség ügye a Darányi-kormány idején. (2. rész.) 1091/VI
1112 TILKOVSZKY LORANT méltatta, hallgatva arról, hogy élete utolsó éveiben utat engedett a nácizmus hatása alá került tanítványai radikalizálási törekvéseinek. Ezzel szemben a Volksdeutsche Kameradschaft valójában nem költött legendát Bleyer körül: azt méltatta benne, hogy a magyar nemzetiségpolitika iránti illúziói ellenére, melyek hatása alatt veszélyes kompromisszumokba bocsátkozott, volt bátorsága eredménnyel különben nem kecsegtető harcában a nagy német nép egészének, a német birodalomnak segítségére orientálódni.52 Bajcsy-Zsilinszky, aki évek hosszú során át összpontosította figyelmét Bleyer mozgalmának ezekre az aspektusaira, joggal vélekedhetett úgy, hogy nem Szekfű, hanem ő ítéli meg helyesen a Basch-féle mozgalomnak Bleyer mozgalmához való viszonyát. Abban a vitában, hogy a Gratz-Pintér vagy a Huss-Basch irányzat tekintheti-e magát Bleyer igazi örökösének, az elhunyt családja részéről Franz Bleyer, a magyarországi német népvezér fia, határozottan a Volksdeutsche Kameradschaft mellett foglalt állást, s mikor később Gratzék Bleyer katolikus konzervativizmusára hivatkozva nemzetiszocializmus-ellenességet próbáltak neki tulajdonítani, csak hogy az így értelmezett bleyeri örökségre Baschékat eleve méltatlannak mondhassák, Franz Bleyer ezt élénken cáfolta, hangsúlyozva, hogy apja Hitler határtalan csodálója és tetteinek feltétlen helyeslője volt; antiszemitizmusa folytán is egyetértett a nemzetiszocializmussal, s mély katolicizmusa nem gátolta abban, hogy a német klérusnak a nemzetiszocializmussal való összeütközésében — a politizáló katolicizmussal szemben foglaljon állást.5 3 Bleyer özvegyének és fiának állásfoglalása következtében idővel a Volksdeutsche Kameradschaft kizárólagos akciójává vált az a törekvés, hogy a hazai német kisebbség körében folytatott gyűjtés eredményeként Bleyernek síremléket emeljenek. Németországból hozattak gránittömböt a sírra, a magyarországi németségnek az „őshazai" németséggel való sziklaszilárd egysége jelképéül. Az 1937. augusztus 21 -i Bleyer-emlékünnepély a Zeneakadémia kistermében, ahol Huss mondott beszédet, valamint a sírkőavatás a Kerepesi-temetőben, kifejezetten a Volksdeutsche Kameradschaft rendezvénye volt, amelyen a Gratz-féle irányzat képviselői nem vettek részt. Náci külsőségek között történt a koszorúzás: nemcsak Huss, Bäsch és a főiskolás német ifjúság, hanem vidékről feljött fiatal paraszt-„Kameradjaik" is előrenyújtott karral, „Hitler-köszöntéssel" adóztak Bleyer emlékének. A Volksdeutsche Kameradschaft mellett tüntetett jelenlétével a VDA vezére, Hans Steinacher, és a magyarországi németség „patronálásával" megbízott Württemberg! VDA-szervezet vezetője, Alfred KrehI; a DAI igazgatója, Richárd Csáki; a Südostdeutsche Forschungsgemeinschaft részéről megjelent Wilfried Krallcrt, valamint a kisantant-államok némèt népcsoportjainak képviseletében Franz Karmasin Csehszlovákiából, Waldemar Gust Romániából, Branimir Altgayer Jugoszláviából. A német birodalom budapesti követének, Otto Erdmannsdorffnak jelenléte különösen sokat nyomott a latban, ezen a Bleyerről való megemlékezés ürügyén a magyarországi németség náci irányzata, a Volksdeutsche Kameradschaft mellett történt kiállás során.s 4 5 2 Bäsch levele Husshoz. Bp., 1937. aug. 18. - Idézi K. K. Klein: Richard Huss. Lebensbild eines Volksdeutschen Forschers und Kämpfers. Bp. 1943. 152. s 3Franz Bleyer: Erinnerung an Bleyer. Günser Zeitung, 1938. szeptember 25. 1-2. 54Der Auslanddeutsche, 1937. évf. 650-655.; Nation und Staat, X. k. (1936-37), 783-794.; K. K. Klein: i. m. 139.; HHSA (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien) NPA (Neues Politisches Archiv), Fase. 890. Liasse Ungarn 2/9. Fol. 236-237. J.Kripp jelentése, Bp., 1937. aug. 21.; OL ME NO, 45. es. C. 16396/1938.
