Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség ügye a Darányi-kormány idején. (2. rész.) 1091/VI

1098 TILKOVSZKY LÓRÁNT Bäsch és társai ellen, ami persze lehetetlenné tenné a tervezett akciót. Csak miután a budapesti követségtől megnyugtatást kaptak, hogy erre tényleges jelek nem utalnak,2 5 szólította fel Mackensen június 23-án Sztójayt arra, hogy most már valósítsák meg a nyilatkozatcserét. Mint mondotta, „a magyaroknál van a labda": váqák Széli nyilatko­zatának megtételét. Minthogy azonban a belügyi tárca vitája már május 24—26-án lezaj­lott, az eredetileg elképzelt parlamenti nyilatkozat helyett más megoldást kellett találni. Abban állapodtak meg, hogy Széli a Magyar Távirati Iroda egy megrendelt kérdésére válaszként teszi meg nyilatkozatát, mire viszont Hess a Német Hírszolgálati Irodának fog nyilatkozni. Sztójay — kormánya utasításának megfelelően — nagy nyomatékot adott azon kívánságnak, hogy a németországi sajtó, különösen Münchenben és Stuttgartban, ahol a náci párt, illetve a német népiségpropaganda központja van, kellő súllyal foglalkoz­zék a feltétlenül teljes szövegükben közlendő nyilatkozatokkal. Ezt meg is ígérték.2 6 Újabb hetek teltek el azonban amiatt, hogy a Volksdeutsche Mittelstelle június végén a Volksdeutsche Kameradschaft javára szóló döntést hozott a magyarországi német népcsoport egyedül jogos képviselete kérdésében. Jóllehet ennek pillanatnyi következ­ménye egyelőre csak Gratznak az Európai Nemzeti Kisebbségek Kongresszusán való részvétele megakadályozása volt, a magyar szempontból teljesen illetéktelen, elfogadhatat­lan döntés további, messzebbmenő kihatásaitól teljes joggal lehetett tartani. Egészen nyilvánvaló ugyanis, hogy a Volksdeutsche Mittelstelle szóban forgó állásfoglalása nem történhetett a hivatalos német külpolitika irányítóinak tudta nélkül, és arra utal, hogy a nyilatkozatcsere előkészítésének hátterében már tudatos lépések történnek a magyar­országi német kisebbség náci irányzatának valamiféle „ötödik hadoszlop" szerephez juttatására. A Neues Sonntagsblatt egy későbbi, július 25-i híradása szerint Gratz június végén, július elején részt vett a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara berlini tanácskozásain. Jelen volt a június 28-án Hitler, 29-én Schacht gazdasági miniszter által adott teán; 30-án Göring ebédjén vett részt. Július 1-én Goebbels meghívásának kellett volna eleget tennie, de influenzában megbetegedett. Egészségi állapota miatt úgy határozott, hogy lemondja részvételét az Európai Nemzeti Kisebbségek Kongresszusán, amelyet ezúttal Londonban rendeztek meg július 7-9-én, s ahol a magyarországi németség képviseletében kívánt megjelenni.2 7 Valójában „politikai megbetegedésről" volt szó. Június 30-án hozta meg ugyanis a Volksdeutsche Mittelstelle azon nevezetes állásfoglalását, amely az eddig nem teljesen egyöntetű és következetes magatartásból származó nehézségek kiküszöbölését célozva, mértékadóvá vált valamennyi németországi tényező számára a német népcsopor­tokhoz való viszony tekintetében. A magyarországi német népcsoport vonatkozásában az állásfoglalás azt mondta ki, hogy „egyedüli képviseletéül a Volksdeutsche Kameradschaft vezető tagjai ismerhetők el. A Volksbildungsverein Gratz körül csoportosuló személyi­ségei, nem lévén népinémet beállítottságúak, partnerként nem jöhetnek szóba".28 2 5 PA AA, Presseabteilung. Das ungarländisehe Deutschtum. Bd. 1. Erdmannsdorf! jelentése. Bp., 1937. június 22. J6Uo. Mackensen feljegyzése. Berlin, 1937. június 23. 11J. Weidlein: Geschichte der Ungarndeutschen in Dokumenten. 191-192. i8 IZ (Institut für Zeitgeschichte, München), MA (Mikrofilmarchiv) 128/1. APA (Aussen­politisches Amt der NSDAP), Abt. Osten bzw. Naher-Osten. Akten Dr. Leibbrandt 1934-1938. A VoMi 1937. június 30-i állásfoglalása: „Verhältnis zu den deutschen Volksgruppen".

Next

/
Oldalképek
Tartalom