Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Bellér Béla: Az európai nemzetiségi kongresszusok és Magyarország a kisebbségvédelem rendszerében (1925-29) 995/V
1034 BELLÉR BÉLA szerződések követelményeinek mint minimumnak elfogadása és alkalmazása azon államok részéről, amelyek erre szerződésszerűleg nincsenek kötelezve. A nemzetiségpolitikából — jegyzi meg befejezésül az emlékirat — ki kell küszöbölni minden asszimilációs, elnemzetietlenítő törekvést, kényszert és erőszakot, mert ezek megrontják a nemzetközi légkört, és háborúra vezetnek. Ettől pedig a rendszerint éppen határterületen élő nemzetiségek szenvednek a legtöbbet. A nemzetiségek hivatott képviselői erkölcsi kötelességüknek érzik a Népszövetség figyelmét felhívni a nemzetiségi kérdés végleges megoldására, ami nélkül az európai béke csak ingatag és törékeny lehet.7 9 A nemzetiségi kongresszus bizottságától kibocsátott emlékirat követeléseiben mentes volt minden túlzástól. Olyan mérsékelt, könnyen megvalósítható javaslatokat tartalmazott, amelyek nem kívánták az eljárási rendszer gyökeres megváltoztatását, csupán minimális módosítását, amellyel azonban jelentékenyen javítani lehetett volna az egész mechanizmus működésén. A kongresszus reformjavaslata kifejezte az ebben a kérdésben mértékadó nemzetközi jogi és politikai körök véleményét, és nem állt távol a magyar elgondolásoktól sem.8 0 Ebben a fontos kérdésben azonban érdemi állásfoglalást csak a Népszövetség őszi közgyűlésétől lehetett várni. géptől népig!" Az V. nemzetiségi kongresszus lefolyásával kapcsolatban a magyar külügyi források cserbenhagynak. Ismét a kongresszus magyar részvevőinek, elsősorban König Antal újságírónak beszámolójára kell hagyatkoznunk. Az 1929. augusztus 26—29 közt Genfben ülésező nemzetiségi kongresszus munkájában 15 európai állam 30 nemzetiségi csoportjának 72 parlamenti képviselője vett részt, együttesen mintegy 35—40 milliónyi nemzetiség képviseletében. A legerősebb képviselete a német, aztán a magyar és a zsidó kisebbségnek volt. A magyarországi németséget Gündisch Guidó és König Antal szerkesztő képviselte. Vilfan elnöki megnyitójában áttekintette a kisebbségi kérdés fejlődését az elmúlt évben. Sajnálkozásának adott kifejezést a németországi kisebbségek távolmaradása miatt. Ugyanakkor méltatta a kisebbségek érdekeit szolgáló porosz iskolarendeletet, amelyet egy olyan állam hozott, amelyet nem kötnek kisebbségvédelmi szerződések. A Népszövetség a lojalitást jelölte meg a kisebbségekkel való jó bánásmód zálogaként, sőt előfeltételeként. Ezzel kapcsolatban Vilfan hangsúlyozta, hogy ugyanakkor a többségi népeknek is kötelességük bizalommal lenni kisebbségeik iránt, és megfelelő állampolgári létet biztosítani nekik. Ez magától is megtermi a lojalitást. Az elnök felhívta a Népszövetséget, hogy a kisebbségi kérdést a maga egészében szemlélje, és tegye általánossá a kisebbségvédelmet. Ez nem fogja sérteni az egyes államok szuverénitását, hiszen valamennyien egyformán lesznek alávetve a nemzetközi jogrendnek. "OL Küm. res. pol. 1935-47-778 (413/1929). 80 így pl. Magyary, Baranyai, Balogh. Jakabffy idézett műveiben kifejtett elgondolásaitól. Balogh Arthur álláspontját illetőleg lásd még: A Nemzetek Szövetsége húsz évi működésének mérlege. - Erdélyi Tudományos Füzetek, 1940/119. sz. Kolozsvár, 1940. 8-13. Rendkívül reális, megfontolt, a pozitív csehszlovákiai és romániai tapasztalatokat is figyelembe vevó' reformjavaslat Zsombor von Szász: Zum Problem des Minderheitenschutz. Nation und Staat, 1929. dec. (III. évf. 3. sz.) 157-161.
