Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Jeszenszky Géza: A koalíció és Anglia (Angol-orientációs kísérletek a századeleji magyar politikában) 958/V
978 JESZENSZKY GÉZA rográd és az agrárius érdekeket kiszolgáló jellege ellenére ez nyilvánvaló túlzás volt, az ítélkezés azonban hatásos volt, s pár évvel később egy angöl munka már a Times-re hivatkozva írta le, hogy Magyarországon a cselédtörvény jóvoltából „a paraszt olyan eredményesen röghöz van kötve, mint 1848 előtt volt".99 A csernovai katolikus templom fölszentelése ügyében a hivatalos egyházi személyek és a szlovák tömeg vitáját golyóval és tizenöt halálos áldozattal eldöntő 1907. okt. 27-i tragikus incidensről az angol sajtó számos rangos orgánuma számolt be élesen elítélő hangon. Már két nappal az eset után részletes híradás jelent meg a Times-ban, 10 0 és a vezércikk is megbélyegezte, hogy „a liberális Magyarország átveszi az orosz despotizmus politikáját".10 1 A Spectator címlapon, a hét legfontosabb eseményeként tudósított a „lázadás"-ról és a tragédia visszhangjáról, ugyanebben a számban közölte Seton-Watson tudódítását a szlovákok elnyomott helyzetéről és legsúlyosabb sérelmeiről.102 Ugyancsak erősen kritikus hangon írt a „vérengzésről" a konzervatív Morning Post és a liberális Daily News (az utóbbiban az ismert radikális Brailsford). A nagy hírét ekkoriban megalapozó Manchester Guardian is csatlakozott Seton-Watson egy írásával a „Maradi Magyarország" bírálóihoz, hivatkozva a választójogra, a kivándorlásra, a rossz egészségügyi viszonyokra, a közigazgatás hibáira, valamint a sajtószabadság és az egyesülési jog rendszeres megsértésére.103 A Pester Lloyd ugyan elfogadta a csernovai ügyben Andrássynak Hodza interpellációjára adott válaszát, de bírálta a Magyarországon elterjedt sovinizmust, ami „a presztízs és a nemzetközi rokonszenv elveszítését eredményezi". Erre reflektálva szögezte le Steed, hogy „az európai rokonszenv elveszítése nem tulajdonítható valami nagy összeesküvésnek, amit a magyar szabadság ellen szőttek, csupán annak, hogy a magyar állam mind jobban eltér a liberalizmus és igazságosság alapelveitől, pedig egyedül ezek segítségével őrizhetik meg uralmukat a nem-magyar többség fölött".104 Magyarországon sokan hajlamosak voltak valóban összeesküvést látni az egyszerre rájuk zúduló kritikaáradatban, és megpróbáltak szembeszállni vele. Esterházy Móric Scotus Viator néhány túlzónak mondható vádját ismét levélben utasította vissza a Spectator-ban, de a sok helytálló sérelemről hallgatott, viszont az angol sajtó kedvezőtlen „lélektani diszpozíciójáét annak tudta be, hogy — félreismerve a koalíció magatartását és céljait - a magyarokra vélt szeparatista törekvéseik miatt haragszanak Angliában.105 Scotus Viator válaszában kategorikusan tagadta, hogy a kritizálókat a magyarok iránti ellenséges érzület vezérelné, „bírálatuk valójában a Magyarországot a liberális és demokratikus elvek nevében uraló klikk ellen irányul", de szilárdan hisznek Magyarország politikai egységében, határozottan szemben állnak mind a pánszlávizmussal, mind a Magyarországot leigázni akaró „nagyosztrák" párttal, viszont rokonszenveznek a nem-magyarok és a magyarországi munkásosztály önvédelmi küzdelmével.106 "Geoffrey Drage: Austria-Hungary. London, 1909. 283. "°π, 1907. okt. 29. 5. 101 TT, 1907. nov. 1.9. 10 * Spectator, 1907. nov. 2. 103 Backward Hungary.Manchester Guardian. 1907. nov. 30. 104 TT, 1907. nov. 1.5. 10sSpectator, 1907. dec. 7. 106Spectator, 1907. dec. 14.
