Századok – 1980
Történeti irodalom - Forradalmi munkásmozgalom a topolyai járásban (1895–1918) (Ism.: Kemény G. Gábor) 867/V
867 TÖRTÉNETI IRODALOM parasztkérdést állítja a központba, ami elvileg nyilvánvalóan helyes, de az eló'ző tárgyalás során nem kapott olyan súlyt, amely logikailag megindokolná, hogy végül az egész forradalom kérdését erre vezesse vissza. Persze, ez volt a polgári átalakulás fő kérdése, mint minden korabeli agrártársadalomban, de a kortársak tudatában mégsem ez állt az első helyen. S ezt a - hamis - tudatot is érdemes lett volna az összegezésben még egyszer kiemelni. Megjegyzéseinkkel csak azt szerettük volna jelezni, hogy olyan színvonalas szakmunkáról van szó, amely az olvasóban gondolatokat ébreszt, olykor ellentmondást vált ki. Ez pedig egyértelműen a munka értékét bizonyítja. Niederhauser Emil FORRADALMI MUNKÁSMOZGALOM A TOPOLYAI JÁRÁSBAN (1895-1918) - Revolucionarni radniíki pokret u baíko-topolskom srezu. - A kötetet összeállította és magyarázattal ellátta Brindza Károly. Backa Topola- Topolya 1977, Topolya község Képviselő-Testülete kiadása, Pannónia ny. Subotica-Szabadka. XXXII, 1-384; 385-799 1. A hosszú címleírás egy három fő részre tervezett, arányaiban és felépítésében egyaránt egyedülálló iratgyűjtemény első része, első és második kötete. Ipacs József, a munka szerkesztő bizottságának elnöke az előszóban tájékoztat az egész mű szerkezetéről, terjedelméről. Közlése szerint a két kötetre osztott, mintegy nyolcszáz oldal terjedelmű első fő részt két további követi. A másodikban a Jugoszláv Királyság időszakát (1918-1941), a harmadikban az 1941-1945 időszak népfelszabadító harcának helyi, topolyai járási munkásmozgalma dokumentumanyagát mutatja be a szerkesztő. Nagyszabású munkáról van tehát szó, akkor is, ha csak a szóban levő, 581 iratot tartalmazó, két kötetből álló első fő részt, tehát a vállalkozás megjelent két kötetét értékeljük. Első ízben történik ugyanis, hogy szomszédnépi magyar viszonylatban minden eddigi közlésnél, történeti forrásgyűjteménynél részletezőbb, a teljesség igényével jelentkező történeti forrásgyűjteményt kapunk egyetlen járás munkásmozgalmának eseményeiről, fejlődéséről. ígéretes és biztató tehát a kezdeményezés, nyilván ösztönző lesz más vonatkozásban is. Első alkalommal számolhatunk be arról is, hogy a népes közreműködő csoport: kiadói tanács, szerkesztő bizottság, véleményezők (recenzensek) és lektorok támogatásával dolgozó szerkesztő a szerb-horvát tárgyú vagy vonatkozású iratokat és azok jegyzetanyagát mind a két nyelven közli. Jó példát nyújtva arról, hogy a kellő feltételek biztosítása esetén az ilyen jellegű anyagbemutatásnak nincs akadálya. Mindennél fontosabb azonban, hogy a munka első két kötete szomszédnépi igazgatási testület kiadásában jelent meg, s ez ebben a tekintetben is példát adhat hasonló vállalkozásokra. Mielőtt a munka szerkezeti és társadalmi kérdéseinek vázlatos ismertetésére vállalkoznának, elöljáróban szólnunk kell a szerkesztőnek a kötetek anyaggyűjtése, jegyzetelése, létrehívása körüli szerepéről. A szerkesztőnek a gyűjtemény gondolata felvetésétől a megjelentetésig rendkívüli érdemei vannak. Róla valóban elmondható, hogy részt vett az anyaggyűjtés, feltárás és szervezés minden fázisában. Kutató munkájával egybeállította az igen részletesen és szakszerűen jegyzetelt gyűjteményt, szervező munkával előkészítette a helyi képviselőtestületi kiadást. így lép Brindza Károly, a mai és a korábbi vajdasági magyar munkásmozgalom neves szereplője, a szabadkai 7(Hét)Nap volt szerkesztője és egyik vezető közírója egyben a magyar történeti forrásgyűjtemény szerkesztők első vonalába. Kivált ha a szomszédnépi magyar munkásmozgalomtörténeti irodalom szemszögéből tekintjük teljesítményét. A szerkesztő „A topolyai járás munkásmozgalmának áttekintése (1895-1918)" című bevezetőjében részletezi az első két kötetben előforduló kérdéseket. Indokolt, hogy mind a fontosabb kérdésekkel, mind ezek kapcsán másokkal is megismerkedjünk. Hiszen mindaz, ami ebben az egykori Bács-Bodrog megyei járásban 1895 tavaszától 1918 őszéig lezajlott, egy egész országrész, a mai Vajdaság munkásmozgalmára is elsőrendűen kihatott. Ugyanakkor pedig ez a rész, az első két kötet -regionális sajátosságait is ideszámítva - szervesen kapcsolódik az időszak egész magyar társadalmi problematikájának vizsgálatához. A külön, a sajátos és olykor kisebb-nagyobb mértékben elválasztó jegyekre egyébként már a kötetek beosztása is figyelmeztet. A mi történetírásunk, történeti forráskutatásunk például 1895 helyett 1890-ben, 1902 helyett 1905-ben jelöli meg a belső korszakhatárokat, kivált a munkásmozgalom-történet vizsgálatában. Periodizációs vitának mégsem lenne helye, mert az ország akkori déli megyéiben, nagyjában-egészében a mai Vajdaság területén ezek a belső korszakhatárok eltolódnak.
