Századok – 1980
Közlemények - M. Tóvári Judit: A miskolci társadalom gazdasági vezető csoportjainak átrétegeződése (1872–1917) 781/V
A MISKOLCI TÁRSADALOM ATRÉTEGZÖDÉSE (1872-1917) 805 A hiteléletben legalább olyan jelentős szerepet játszott, mint a gazdasági élet egyéb területein. 1884-től 1899-ig elnöke a Miskolci Hitelintézetnek, bíráló tagja az Osztrák-Magyar Bank miskolci fiókjának. Tagja volt a képviselőház bank- és közlekedésügyi bizottságának. Két cikluson keresztül, 1875-től képviselte Miskolcot az országgyűlésben. Az ő képviselősége idején alapították a Kereskedelmi- és Iparkamarát és az Osztrák-Magyar Bank miskolci fiókintézetének az alapítása is jórészt az ő utánjárásának köszönhető." Érdemeket szerzett a földesúri jogok megváltásában és Miskolc szabad királyi várossá emelése érdekében. Ez utóbbi küzdelmet megírta „Miskolcz királyi városságának története" címmel. A kereskedőknek ahhoz a típusához tartozott, akik megszerzett tőkéjüket ingatlanokba fektették, és nemesi címet szereztek. Ez utóbbit 1902-ben kapta meg, homrogdi előnévvel. Fiai nem folytatták a családi vagyont megalapozó kereskedelmet. Két fia közül László bankigazgató, majd városi főispán lett, Imre pedig a katonatiszti pályát választotta. Kubacska István személyében szorosan összefonódott a bank- és kereskedelmi tőke a földbirtokból származó jövedelemmel. Valószínűleg jelentős jövedelemre tett szert a századfordulón megindult városrendezési és csatornázási munkálatokból. A város állandó megrendelői között szerepelt. A Miskolci Takarékpénztár választmányi és az Osztrák-Magyar Bank miskolci fiókja bíráló bizottságának a tagja. 8 háza volt a városban. Koós Soma üvegkereskedő 1884-től 1917-ig szerepelt a virilisjegyzéken. 1886-ban igazgatósági taggá választotta a Borsod-Miskolci Hitelbank, amelynek 1892-ben vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója lett. Az Osztrák-Magyar Bank miskolci fiókja bíráló bizottságának is tagja volt. Az 1860-as évek nagy malomalapítási konjunktúrája idején alapították a Borsod-Miskolci Gőzmalmot. Úgyszólván nem volt olyan jelentősebb kereskedőház, amely ne vett volna részt a malomalapításban. Koós Soma felügyelő bizottsági tag lett a Borsod-Miskolci Gőzmalomban. A malomalapító kereskedők a fellendülés éveiben más iparágak területén is részt vettek gyárak alapításában, illetve részvénytársasággá alakításában. Ő is igazgatósági tagja a Miskolci Gőztéglagyárnak, amely 1920-ban 70%-os osztalékot fizetett, elnöke a Magyar Kereskedelmi Vállalatnak, az Élelmezési Részvénytársaságnak, igazgatója a Miskolci Mezőgazdasági Rt.-nak, amelyet a Borsod-Miskolci Hitelbank alapított 1917-ben. Felügyelő bizottsági tagja a Miskolci Villamossági Rt.-nak, a Miskolc—diósgyőri helyiérdekű vasútnak. Megalapítása óta cenzora a Magyar Jegybanknak, a Kereskedelmi és Iparkamara alapító tagja, később alelnöke, majd elnöke. Edelényi előnévvel 1910-ben nemességet kapott. Nagy számban jutottak be textil-, ruházati- és divatkereskedők a legtöbb adót fizetők közé. Számuk majdnem elérte a borkereskedők számát, vagyoni helyzetük viszont messze elmaradt mögöttük. Ha vagyonuk nem is érte el azt a szintet, amelyet a borkereskedők elértek, viszonylag stabilan meg tudtak maradni a legnagyobb adózók sorában. Abból a 16 textilkereskedőből, akik az első világháború előtt léptek a virilisek csoportjába, mindössze öten estek ki öt éven belül, hárman maradtak 6—10, hárman 11—15 évig, két személy elérte a 20-25 évet, ketten 26-30 éves tagsággal rendelkeztek és egy személy 45 évig volt tagja a csoportnak. 11 Országgyűlési beszédei megjelentek a képviselőházi naplókban 1875-1878. 6 Századok 80/5
