Századok – 1980
Közlemények - M. Tóvári Judit: A miskolci társadalom gazdasági vezető csoportjainak átrétegeződése (1872–1917) 781/V
A MISKOLCI TÁRSADALOM ÁTRÉTEGZÖDÉSE (1872-1917) 791 A földbirtokosok másik csoportját azok a legnagyobb adót fizetők képezték, akik valamilyen vármegyei vagy városi hivatalt viseltek. Ezeket a személyeket az értelmiség csoportjába soroltuk, róluk e réteg jellemzésénél lesz szó. III. Értelmiség 1. Szabadfoglalkozású értelmiség 1872-ben a képviselőtestület 100 virilis tagjából 53 még 1848 előtti nemesítéssel rendelkezett. Ebből az 53 régi nemesből 33 az értelmiségi kategóriába sorolható. Ez a csoport 66%-a. Csupán az összehasonlítás és arányítás érzékeltetésére álljon itt, hogy a kapitalista gazdálkodás következtében kialakult tőkés polgári rétegben a régi nemesség aránya már csak 33%, vagyis az 53 régi nemesből 13 képviselte a tőkés polgárságot. Feltűnő a szabadfoglalkozású értelmiség arányának fokozatos csökkenése a századfordulóig. Az azt követő 17 évben 20% körül megállapodott. 45 év alatt 91 ügyvéd, orvos, gyógyszerész stb., egyszóval szabadfoglalkozású értelmiség fordult meg a legnagyobb adózók sorában. Eredetét tekintve a csoport 32%-a 1848 előtt is rendelkezett vagy nemesi, vagy polgárjoggal. (A továbbiakban régi jog.) Kettőnek a családja még a 17., kettő a 18. században kapta a nemesi címet. Köztük van a város kereskedelmét felvirágoztató görögök leszármazottja, Pilta Miklós. A nemességet, még mint kereskedő, nagyapja kapta 1794-ben. A borkereskedésből nagy jövedelemre szert tevő családnak már 1845-ben 9 háza volt a városban.1 3 Amikor a miskolci háztulajdonosok többségének házadója még az 1 forintot sem érte el, vagy csak fillérekkel haladta azt túl, a Pilta család tulajdonában levő házak után fizetett adó 6—13 forint között mozgott. Pilta Miklós 1872-ben került fel először a legnagyobb adózók listájára, ügyvédként. 1885-ig találkozunk nevével e csoportban. Az utolsó évet kivéve tartotta első helyét. A nemességet szerző nagyapa és unokája a város első pénzintézete, a Miskolci Takarékpénztár, majd később a Miskolci Hitelintézet alapításánál is ott volt.1 4 A földbirtoknak a régi nemességgel rendelkező értelmiségiek körében jóval nagyobb volt a jelentősége, mint a többi rétegnél. Régi családi birtokok voltak ezek, köztük 3 db 1000 kat. holdon felüli nagybirtok, egy közép- és 7 darab kisbirtok. A régi nemesség tradíciói a dualizmus korában is olyan erősen éltek, hogy ennek a korszaknak országgyűlési képviselői egy kivételével a szabadfoglalkozású értelmiség köréből kerültek ki. A zsidó polgárság soraiból származó értelmiség a helyi lehetőségekhez képest igyekezett kihasználni társadalmi felemelkedésének szinte valamennyi kapitalizmus adta lehetőségét. Ott találjuk őket a pénzintézetek s az ipari részvénytársaságok igazgatóságaiban. Jövedelmükben a földbirtoknak nem volt nagy jelentősége. Annál nagyobb szerepet kapott a háztulajdon. A 19 ügyvédnek, orvosnak, építésznek összesen 39 háza volt a '•'B.A.Z.m. Lt. Miskolc. Tanácsi iratok 1165/1841. 14 Emlékirat a Miskolczi Takarékpénztár fennállásának 40. évfordulójára. Miskolc, 1885. - A Miskolczi Takarékpénztár alapító részvényeseinek névsora. - A Miskolczi Takarékpénztár 1845. évi zárszámadása. Miskolc, 1846. 5»
