Századok – 1980

Tanulmányok - Andics Erzsébet: A konzervatívok tervei és tervezetei a forradalom és szabadságharc fegyveres felszámolására 1848/49-ben 752/V

762 ANDICS ERZSÉBET keresztes háborúkhoz hasonlít" — jegyzi fel már 1848 májusában.5 8 Felfigyel a papság távolmaradására a nemzetőri szolgálattól, és megrója azokat az egyházi főnököket, akik az alájuk rendelt papságot paranccsal, sőt ha kell, megtorlással tartják vissza attól, hogy teljesítse honfiúi kötelességét.5 9 A baloldalt egy pillanatra sem tévesztették meg a reformpártiak és a konzervatívok ünnepélyes kézfogásai a pártok közötti egység és béke nevében, „a széptevő politika, mellyel táblabíráink a bürokrácia kezét szorongatják".6 0 Jósika Samu lemondása után is él a lap a gyanúperrel, hogy a volt hírhedt erdélyi kancellárnak — látványos visszavonulása ellenére is — „vajon a keze titkosan nincs ott a gép kerekei közt".6 1 Ott volt! A forradalmi baloldal orgánuma akkor sem tévedett, amikor az Erdéllyel való unió határozott, gyors, tényleges végrehajtását sürgette, és akkor sem, mikor figyelmeztetett arra, hogy azt össze kell kötni az úrbér felszámolásával. Mint ahogy abban sem, hogy rámutatott: a románsággal való megegyezés nélkül nem lehetséges szilárd unió. Miközben sürgeti a „de facto uniolódást", arról ír, „hogy ezt erélyesen és nyomatékkal tehessék, s hogy maguk iránt szimpátiát ébresszenek. . .mondják ki késedelem nélkül a robot meg­szüntetését, és állítsanak mindenfelé nemzetőrséget."6 2 A románságot feltétlenül meg kell nyerni az unió számára. „Erdélyben az unió sorsáról két hatalom határozhat, az országgyűlés s az oláhság. Az országgyűlés nem más, mint egypár száz ember. Az oláhság egész Erdély. Kormányunk az erdélyi országgyűlés nélkül maga is végrehajthatná az uniót, de az oláhság nélkül sem az erdélyi országgyűlés, sem a miénk."6 3 Amikor az erdélyi országgyűlés az uniót kimondta, a Március Tizenötödike annak tényleges megvalósítását sürgette minden módon. Az unió kimondása után az erdélyi országgyűlés oszoljon szét — volt a véleménye. „Más szókkal, engedelmeskedjenek fel­tétlenül a magyar minisztérium rendeleteinek, támogassák és erősítsék azt minden módon."6 4 Tudjuk, nem ez történt és az unió tényleges megvalósulása addig húzódott, halasztódott, míg a császáriak erőt tudtak gyűjteni az ellene való nyílt katonai fellépésre. Az unió megvalósítása körüli kétértelmű huzavonáért, majd Kolozsvár feladásáért a forradalmi baloldal nagymértékben felelőssé tette az uniótól zömében viszolygó erdélyi arisztokráciát. „Kolozsvár csúfos feladásáról" írta, hogy „a kolozsvári arisztokrácia kilenc­tized része részt vett abban".6 5 Az aulikus honárulók elleni küzdelemnek nagy figyelmet szentelt a Munkások Újsága is. Kétségtelen, hogy Táncsics ment el a legmesszebbre a hazaárulók elleni követ­kezetes harcban, amikor azok földjének kisajátítását és felosztását követelte. Azt, hogy „bárhol és bármikor a haza ellen föltámadt pártütők földjei magyar zsölléreknek és önkéntes vitéz katonáknak adassanak".6 6 Ide tartozik Táncsicsnak az a követelése is, 5 ' Március Tizenötödike 1848. május 11. 197. 1. "Ld. Március Tizenötödike 1848. május 22. 234. 1., szeptember 6. 615. 1., szeptember 14. 623. 1. *0 Március Tizenötödike 1848. május 2. 164. 1. 61 Március Tizenötödike 1848. május 13. 210. 1. 6 2 Március Tizenötödike 1848. május 4. 171 1. 6 3 Uo. 6 ' Március Tizenötödike 1848. május 26. 248. 1. 6 5 Március Tizenötödike 1848. december 9. 919. 1. "Táncsics Mihály válogatott írásai. Budapest, 1957. 178.1. A Munkások Újságából 1848. Politikai Hitvallásom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom